Vérre menő viták, törlési hullám a Facebookon – ezért esünk egymásnak, ha a migránsokról van szó


D_MTI20150912010

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Ellenségeskedünk, felháborodunk, véleményt alkotunk. Csitítjuk egymást vagy vitatkozunk a családi ebédnél és letiltjuk az ismerőseinket a Facebookon. Utálhatjuk egymást, de ettől a probléma még probléma marad. Miért kellene utálkozva szembenézni a helyzettel, ha kulturáltan is lehetne?

Heves érzelmeket és végletes álláspontokat vált ki Magyarországon a migránsválság. A munkahelyeken, a szórakozóhelyeken, a közösségi oldalakon, baráti összejöveteleken és a családokban is téma lett a bevándorlókkal kapcsolatos helyzet. A vasárnapi ebédnél is sokszor heves veszekedések alakulnak ki a közeli családtagok között is pusztán azért, mert nem értenek egyet. Csak azért képesek vagyunk egymásnak ugrani és ellenségeskedni, mert máshogy gondolkodunk, más a véleményünk?

Horgos, 2015. szeptember 16. Migránsok tüntetnek a Horgos-Röszke határátkelőhelynél, a magyar-szerb határ szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. MTI Fotó: Ujvári SándorMigránsok a Horgos-Röszke határátkelőhelynél (MTI-fotó: Ujvári Sándor)

Magyarországon rossz a közhangulat, de nem a bevándorlók miatt rossz, hanem azért mert nem tudunk egymással szót érteni – nyilatkozta a hirado.hu-nak Kiss Paszkál szociálpszichológus, aki szerint olyan ez, mint egy súlyos betegség, mint egy magas láz. A társadalomban már meglévő problémák, a menekültekkel kapcsolatos vita miatt, most felszínre törtek és végletesebben jelentkeztek.

Emberi sorsok mellett senki nem tud elmenni vélemény nélkül

A migránskérdés többé-kevésbé mindenkit megérint. Abban különleges, hogy nem tudjuk homokba dugni a fejünket, senki nem tud elmenni mellette, nem lehet megkerülni, állást kell foglalni. A kérdés mindenkit elér, és mindenkit megmozgat, mert emberi sorsokról van szó, egy olyan átélhető helyzetről, amiben nem tehetjük meg azt, hogy nem alkotunk véleményt.

Sokan, sokáig nem foglaltak állást, mert a migránsok messze voltak, de most itt vannak, látjuk őket – mondja a szakember, aki szerint az emberekben kettősség van. Egyrészt, azonosulnak, és együtt éreznek a menekültekkel, beleképzelik magukat az ő helyzetükbe. Olykor a saját gyereküket látják egy gyerekben, vagy a feleségüket, férjüket, szüleiket. Másrészt védik a mindennapi életüket, kultúrájukat és ez olyan feszültséget teremet, ami felkorbácsolja az érzelmeket – magyarázta.

Soha nem látott törlési hullám a Facebookon

„Ilyen mértékű törlési hullámot én még nem tapasztaltam a Facebookon, mint az utóbbi időben a migránskérdés miatt” – mondta Justin Viktor közösségi média szakértő. Főleg a fiatalabb generáció aktív a közösségi oldalon, akik sokszor nagy szenvedéllyel, heves indulatokkal, intenzíven vezetik le a bennük lévő konfliktust.

A médiaszakértő úgy látja, hogy a migránsválság miatt az emberek veszélyeztetve érzik létük alapjait, s ezért ösztönösen reagálnak. Ha valaki kap egy pofont, arra általában két ösztön szintű reakciót adunk, vagy elszaladunk, vagy visszaütünk – magyarázta. Az emberek a migránsokkal kapcsolatos vitákban is ösztönösen reagálnak, és a válaszlépések, indulatreakciók sokszor szélsőségesek. A Facebookon ez leképeződik a hozzászólásokra, tiltásokra és törlésekre.

Ellentmondás, szenvedély, kettősség – leképezik a való életet a közösségi oldalak

„Nem elég, hogy fenyegetve érezzük létünket, mellette konfliktusba kerülünk önmagunkkal is. Mert egyik kezünkkel kenyeret adnánk nekik, másrészt eltolnánk őket” – magyarázta a szakember, aki szerint ez a kettőség, ez a konfliktus is érződik a közösségi oldalakon. A Facebookon, csakúgy, mint a hétköznapi vitákban, minden ellentmondásos helyzet megjelenik. Mérlegre kerül a racionalitás, az emberség, a problémamegoldás.

Justin Viktor szerint idővel, ezek az érzelmi reakciók elcsitulnak majd, és nagy valószínűséggel újra ismerősök lesznek azok, akik korábban azok voltak. „Lehet puffogtatni, lehet törölgetni embereket, de a probléma ettől még nem szűnik meg” – tette hozzá a közösségi média szakértő.

Győr, 2015. szeptember 14. Önkéntesek vizet és élelmet osztanak migránsoknak a Hegyeshalom felé tartó vonaton a győri vasútállomáson 2015. szeptember 14-én. MTI Fotó: Nyikos PéterÖnkéntesek vizet és élelmet osztanak migránsoknak a Hegyeshalom felé tartó vonaton a győri vasútállomáson (MTI-fotó: Nyikos Péter)

Mindennek nyoma marad

Héjj Szilárd is úgy látja, hogy rengeteg ember letiltotta vagy törölte ismerősét. Megyünk el a szélsőségek felé, a Facebookon minden oldal kiteríti az összes indulatát– mondta a marketing és közösségi média szakértő, aki szerint azok a felhasználók, akik árnyaltabb véleményen vannak, csöndben maradnak. „Sokan indulatból kommunikálnak, de érdemes inkább 10-ig elszámolni. A hozzászólásainknak nyoma marad, és ezt mindenkinek érdemes lenne szem előtt tartani” – vélekedett.

Héjj Szilárd szerint azt is érdemes lenne alaposabban végiggondolni, hogy töröljük, vagy letiltjuk-e ismerőseinket. Kellemetlen pillanatot okozhat, hogyha a heves érzelmi reakció után, a törölt tagot újra jelölni akarjuk, hisz lehetséges, hogy szívesen látnánk ismét az ismerőseink között.

Rosszabb a vitakultúránk, mint más országoké

A heves viták hátterében sokszor az áll, hogy képtelenek vagyunk több oldalról, több nézőpontból megvizsgálni a problémát és „a vitakultúránk rosszabb, mint máshol” – mondta Kiss Paszkál, aki szerint Magyarországon sokszor minden fekete vagy fehér, nincsenek árnyalatok, és sokszor hajlam sincs a megegyezésre.

A Facebookon végbenő vitáknál is ezt tapasztalta Héjj Szilárd. „Elbeszélnek egymás mellett az emberek, többnyire meddő viták folynak. Naivitás azt hinni, hogy bárkit meg tudunk győzni a saját nézőpontunkról” – mondta.

A magyar ember a magyart sem szereti

A szociálpszichológus szerint nem idegengyűlölő a magyar ember, csupán sokszor a magyar ember a magyar embert sem szereti. Az emberek sokszor bizonytalanok, dühösek és agresszívek, mert kilátástalannak látják a jövőjüket és úgy érzik, egyedül vannak, nem tudnak megbirkózni a helyzetükkel és ez konfliktust szül bennük.

Kerüljük a konfliktust

Konfliktuskerülőek a magyarok a nemzetközi kutatások szerint. Ez a hirado.hu által megkérdezett pszichológus szerint a kultúránkból adódik.  Azt tanultuk meg, ahogy felnőttünk, hogy jobb félni, mint megijedni, és érdemes inkább hallgatni. Emiatt a konfliktusokat nem mondjuk ki, nincs megfelelő kultúrája a vitarendezésnek – mondta szakember.

Az emberekben óriási szorongás van, s amint jön egy külső körülmény, jelen esetben a bevándorlók, akkor az összes bennünk lévő szorongást rájuk vetítjük ki. A szorongásunk pedig a frusztráltságból ered. Frusztráltak vagyunk, mert akadályokkal kell szembenézni, és nem úgy élünk, ahogy szeretnénk.

A frusztráltságra két módon reagálunk, regresszióval (sírás, megbetegedés) vagy agresszióval- magyarázta a pszichológus, aki szerint az sem jó, ha szélsőséges véleményt fogalmazunk meg, és emiatt vita alakul ki. De az sem jó, ha nem mondjuk ki a véleményünket például a barátaink kérdésére, mert az kommunikációs sorompót állít, és megmérgezheti emberi kapcsolatainkat.

A mostani helyzet egy lehetőség

Kevés ilyen krízishelyzet volt, mint amilyet most a migránsválság előidézett. Kiss Paszkál szerint ez most egy lehetőség, amit érdemes lenne kihasználni arra, hogy megtanuljunk egymással beszélni, megtanuljunk figyelni egymásra, s megtanuljuk azt, hogy egymás értékeinek és nézeteinek figyelembevétele mennyire fontos.

forrás.  S.J. / hirado.hu

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>