Tudod hogy “bántak” el régen a falu rosszával? Katonának “adták”!


maxresdefault (2)

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Magyarországon az állandó hadsereg felállításáról III. Károly rendelkezett 1715-ben. Minthogy nemezi felkeléssel „emez országot elegendőképen megvédelmezni nem lehetne, sőt inkább minden eshetőségre erősebb és úgy benszülöttekből, mint külföldiekből álló rendes katonaságot kell tartani” –szól a törvény.

Magyarország adóval is hozzájárult a közös hadsereghez, a toborzás önkéntes alapon és kötelező jellegű állítással történt. Mivel a nemesség csak háború esetén tartozott katonáskodni, a törvényben előírt katonáskodási kötelezettség elsősorban a jobbágyságot érintette. Miután az országgyűlés megajánlotta az újonclétszámot, mely az aktuális politikai helyzet függvénye volt, megkezdődhetett a hivatalos újoncozás – írja Szerényi Ildikó az Archívnet.hu-n.

Önként

Az önkéntesek toborzása, német szóval verbuválása néprajzi szempontból is érdekes. A helységháza, a templom előtt, vagy a piactéren leszúrták a katonaságot jelképező kardot és zászlót, majd megkezdődött a „mulatság”. Nyalka huszárok jártak virtusos táncot, muzsikaszó mellett ételt és bort osztottak. Minden a katonaélet szépségéről, kalandról, hősiességről szólt, sokakat rabul ejtett az érzés.

A verbunkos huszárok gyakran nem is katonai erényeikkel, hanem sokkal inkább tánctudásukkal vívtak ki maguknak hírnevet. A mulatozás utáni napokban járultak az ifjak a sorozóbizottság elé, ahol nyilvántartásba vették őket. Ki hirtelen hév miatt, ki kalandvágyból csapott fel huszárnak, más szerelmi bánat vagy börtön elől menekülve, de olyan is volt, akit a társadalmi felemelkedés lehetősége csábított.

Kötéllel

A legények persze mind huszárok akartak lenni, ezen ezredek feltöltése nem okozott gondot. Nem úgy, mint a gyalogos katonaságnál, ahol soha nem jött össze az országgyűlés által megajánlott létszám. A hiányt erőszakos katonafogdosással töltötték fel. Kötéllel fogdosták össze a csavargókat, duhajkodókat, vándorló mesterlegényeket, urasággal szembeszálló parasztokat.

A részeges, kötözködő „falu rossza” előbb-utóbb a hadseregben kötött ki. Ezek a módszerek Az erőszakos módszerek magukban hordozták a túlkapások lehetőségét is: nem egyszer éjszaka, álmukban törtek rá a kiszemelt legényekre. Nem csoda hát, hogy újoncozás idején elnéptelenedtek a falvak, a férfiak lápokba, mocsarakba, erdőkbe menekültek a „toborzók” elől.

Gyakorlatilag minden férfi veszélyben volt, 16 és 40 év között bárkit besorozhattak, az életkort ráadásul bemondásra, vagy csak egyszerűen ránézésre állapították meg.

forrás

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>