Törőcsik Mari napok óta kórházban van, de hamarosan jobban lesz, – ígérik az orvosok! Hirdetés Hirdetés betöltése... Napok óta egy fővárosi kórházban kezelik Törőcsik Marit – tudta meg a Bors. A lap információi szerint a nemzet színésze otthonában lett rosszul, panaszai pedig szinte állandósultak. Nyolc évvel ezelőtti agyvérzése és az azt követő klinikai halál állapota, majd a kóma következményeként folyamatosan szédül, többször elesik, a legkülönbözőbb helyeken üti meg magát, de az időjárási frontok is rontanak ezen a helyzeten. A Nemzeti Színház bízik benne, hogy a legutóbb decemberben kórházi kezelésre szoruló, 81 éves színésznő hamarosan jobban lesz, januári előadásait nem törölték a műsorból. Jobbulást, mihamarabbi gyógyulást kívánunk a színésznőnek! Törőcsik Mari (Pély, 1935. november 23. –) a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Törőcsik Mari a valaha legtöbbet díjazott magyar színésznő. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is. Életpályája Gyermekkor 1935-ben a Heves megyei Pély községben született Törőcsik Marián néven, katolikus családba, egy nővére volt, Teréz. (Egy forrás szerint a különleges keresztnév úgy született, hogy a közjegyző a bediktált Mariann nevet tévedésből Mariánnak írta be.) Szülei pedagógusok, édesapja iskolaigazgató volt Pélyen. Apja Törőcsik Joachim, parasztcsaládba született, ám tanulmányainak köszönhetően tanári pályát választhatott. Már tanár, amikor behívják katonának, az orosz fronton harcolt, majd hadifogságba esett. Falujában már elesettnek hitték. Közben felesége és két lánya sokat imádkozott hazatéréséért. Végül 1946-ban tért haza az orosz fogságból. Az új hatalom fasisztaként kezelte, ávósok zaklatták, kifosztották, majd igazgatói állásából is eltávolították. Anyja, Rusz Júlia, Hevesvezekényen született, a sokat olvasó, vallásos falusi tanárnőt felnőttként Jucóka néninek szólítottak a faluban. A kis Törőcsik Mariann 15 éves koráig Pélyen nevelkedett. „Az én gyerekkorom szebb volt, mint szép: gyönyörű volt.” – emlékezett idős korában. Legemlékezetesebb élményei az óriási kertben elköltött uzsonnák, mezítlábas fáramászás, téli lovas szánkázások és édesanyja különleges kalapjai és cipői voltak. „Állítom, hogy a megye legelegánsabb asszonya az én anyám volt. A divat sosem érdekelt, de a cipőket és a kalapokat miatta szeretem.” A 2. világháború idején, kisgyermekként, a lábát kis híjján eltalálta egy lövedék, amikor a bunkerből előbújva megcsodálta a Pély felett elszálló repülőgépeket. 6 éves korától járt iskolába. Nagyapja kis mozit üzemeltetett Pélyen, ahol Mariann sok filmet nézett, gyermeki ábrándjaként híres színésznő akart lenni. 11 éves volt, amikor apja visszatért a családhoz az orosz fogságból. Középiskolában – anyja és nővére példáját követve –Egerben az Orsolya-rend iskolájában és az angolkisasszonyok bentlakásos intézetében tanult, a Sancta Maria Általános Iskola és Leánygimnáziumban, Egerben.Az államosításkor, az apácarendek feloszlatásakor iskolája megszűnt. Tanulmányai folytatására a békéstarhosi zenei gimnáziumba jelentkezett, előfelvételt nyert, de végül inkább a budapesti Alkotmány utcai közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. Országos gépíróbajnoki címet nyert, majd jelesre érettségizett. 1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt, tanulmányait operett szakon kezdte. A születésekor kapott Törőcsik Marián helyett a Törőcsik Mariann nevet használta, de Fábri Zoltán kérése után, Krencsey Marianne javaslatára „Mari” lett, hogy a nézők könnyebben megjegyezzék a nevét és hogy ne keverjék őket össze. (Krencseyvel 1957-től kezdve több filmben játszottak együtt). Más forrás szerint a „Mari” művésznevet Hegyi Barnabás, a Körhinta operatőre javasolta, Jászai Marira hivatkozva. 1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. Színházi kiugrására 1968-ig kellett várni. Ekkor mutatta be a Katona József Színház (akkor a Nemzeti kamaraszínháza) Zorin, Varsói melódia című darabját. A kétszemélyes játékot Iglódi István rendezte, a játszótárs Sztankay István volt. Igazi színházi revelációt jelentett mind a „nagyérdemű”, mind a szakma körében. 1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i fesztiválon. A film hazánkban nem lett sikeres, Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és Franciaországban viszont „Mrs. Dery Where Are You?” címmel vetítették a mozik, és „Mari Törőcsik”-ként még ma is emlékeznek rá. A filmet a 2013. decemberében elhunyt férje, Maár Gyula rendezte. 1979–80-ban ő volt a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetője. Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja. A Művész Színház után 1993–94-ben ő volt a Thália Színház igazgatója. Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban. 1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja. Első házassága adminisztratív funkciójú volt, mindössze három hétig tartott. Második férje Bodrogi Gyula (1955-1964 között), harmadik férje Maár Gyula rendező (1972-2013 között). Maár Gyulával közös gyermeke az 1973-ban született Teréz, valamint a 70-es években egy vietnami kisfiút fogadtak örökbe és neveltek. A Son névre hallgató fiú később visszatért Vietnamba. Három évig élt együtt Tordy Géza színművésszel is (1964-1967). Később egy évig élt együtt Iglódi István színész, rendezővel is, kapcsolatukat nem vállalták nyilvánosan. 2008. október 14-én délelőtt egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett. Sikerült újraindítani a szívműködését, és mélykómában altatni. Azonnal átszállították a Kútvölgyi úti kórházba, ahol dr. Iványi docens vezetésével napokig küzdöttek az életéért. Gépek segítették szervezetének működését. A szinte általános orvosi vélemény ellenére, csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért. Emberfeletti akarat- és életerővel gyógyulni kezdett. A 2009-es Filmszemle megnyitóján mondta: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!” Az eset után leküzdötte erős függőségét, a dohányzást. 2011-ben róla nevezték el Nagytálya település faluházát. wikipedia Jelenlegi szerepei a Nemzeti Színházban Galilei élete (2016) – A 73 éves Galilei Brand (2015) – Brand anyja Korábbi szerepei a Nemzeti Színházban Éjjeli menedékhely (2014) – Luka, vándor (2014-2016) A szarvassá változott fiú (2013) (2013-2016) Jó estét nyár, jó estét szerelem (2010) – Édes / Virágárusnő (2010-2012) Mein Kampf (Harcom) (2010) – Halál asszony (2009-2012) Lear király (2007) – Bolond (2007-2008) A bunda (2006) – Wolffné (2006-2008) Boldogtalanok (2005) – Özv. Húber Evermódné, a nyomdász anyja (2005-2006) Buborékok (2004) – Játékmester (2004-2011) Györgyike, drága gyermek (2003) – Pavlits Lóri (2003-2006) Revans (2003) – Matyi édesanyja-narrátor (2003-2008) A fösvény – Frosine, intrikus nő (2011-2013) Díjak: Farkas-Ratkó-díj 1958 Balázs Béla-díj 1959 Jászai Mari-díj 1964, 1969 Érdemes művész 1971 Kossuth-díj 1973, 1999 SZOT-díj 1975 Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál: Legjobb női alakítás díja, 1976 Chicago: legjobb női alakítás díja 1971 Karlovy Vary: Legjobb női alakítás díja 1972 Taormina: Legjobb női alakítás díja 1977 Kiváló művész 1977 Pro arte-díj 1981 Magyar Művészetért-díj 1989 Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díja 1991 Déryné-díj 1993 Salernói 50. Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja 1997 Madridi Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja 1997 Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában 1997 Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1995 A Nemzet Színésze 2000 Gundel művészeti díj 2002 Súgó Csiga díj 2002 Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) – Legjobb színésznő 2002 Prima díj 2003 Európa-díj 2004 Budapest díszpolgára 2005 Hazám-díj 2006 Jubileumi Prima Primissima díj 2007 Páger Antal Színészdíj 2008 Blikk – Az év művésze 2010 Szent-Györgyi Érem 2012 Nemzet Művésze 2014 Kölcsey-emlékplakett 2015 Újbuda díszpolgára 2016 Életműdíjak: Sorrento 1971 – Karlovy Vary 1978 – Cannes Mandragora-díj 1983 – Magyar Filmszemle 1994 – Trencsén-Tepplitzi Nemzetközi Art Filmfesztivál 1998 – Várna 2000 – VOXcar 2004 – Színház Kritikusok Céhének Életműdíja 2011 – Magyar Operatőrök Társagának Életműdíja 2015 – Szenes Iván életmű-díj (2016) Fontosabb szerepei Viola, Mária (Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok) Júlia ( Rómeo és Júlia) Cordelia (Lear király) Hermione (Téli rege) TÁnya (Abruzov: Tánya) Tünde (Vörösmarty: Csongor és Tünde) Rozika (Móricz: Úri muri) Solvejg (Ibsen: Peer Gynt) Natasa ( Tolsztoj- Piscator: Háború és béke) Katyerina (Osztrovszkij: Vihar) Helga (Zorin: Varsói melódia) Harmadik beszélő (Weiss: A luzitán szörny) Heléna (Hacks: Szép Heléna) Zinajda Mihajlovna (Bulgakov: Iván, a rettentő) Sente Suj Ta (Brecht. A szecsuáni jólélek) Kurázsi mama (Brecht: A kurázsi mama) Johanna Dark ( Brecht: A vágóhidak Szent Johannája) Leokádia Begbich ( Brecht: Egy fő az egy fő) Celia (Brecht-Weill: Koldusopera) Jenny (Albee: Mindent a kertbe) Winnie (Beckett: Óh, azok a szép napok) Amál (Németh: Szörnyeteg) Mária (Lajtai- Békeffi: A régi nyár) Egérke (Örkény: Macskajáték) Királyné (Goldman: Az oroszlán télen) Marie (Bellon: Csütörtöki hölgyek) Fjodorovna ( Petrusevszkaja: Három lány kékben) Beatrice Bryant (Wesker: Gyökerek) Vénasszony (Spiro: Csirkefej) Elektra (Bornemisza: Magyar Elektra) Aurélia (Giraudoux: Chaillot bolondja) Anna Wingifield (Williams: Üvegfigurák) Maria Alexandrovna Moszkaljova (Dosztojevszkij-Vasziljev: A nagybácsi álma) Gabrielle (Feydeau: Osztrigás Mici) Öregasszony (Ionesco: A székek) Ljubov Andrejevna, Ranyevszkaja (Csehov: Cseresznyéskert) Bíborka (Schwajda: Csoda) Gertrúd (Eörsi: Az interjú) Ursula (Marquez- Schwajda: Száz év magány) Marcelina (Beaumarchais: Figaro házassága) özv. Feledi Gáspárné (Tóth Ede: A falu rossza) Lagerlöf Zelma (Enquist: Képcsinálók) Film, TV Körhinta Külvárosi legenda Vasvirág Édes Anna Kölyök Gyalog a mennyországba Házasságból elégséges Elveszett paradicsom Két emelet boldogság Négy lány egy udvarban Sikátor Csend és kiáltás Holdudvar Szerelem Trotta (NSZK) Szeressétek Ódor Emíliát Szerencsés Dániel Végül Prés Utazás a koponyám körül Szent-Péter esernyője Pacsirta Párbeszéd Várakozók NN a halál angyala Szarvassá vált fiú Visszaesők Volt egyszer egy család Hangyaboly Szerelmem Elektra Macskajáték Déryné hol van? Teketória Szegény Dzsoni és Árnika Felhőjáték Első kétszáz évem Szamárköhögés Eszterkönyv Musicbox (USA) Napló apámnak, anyámnak Agglegény (olasz-magyar) A nyaralók Skorpió megeszi az ikreket reggelire Csapd le csacsi! Hoppá Indián tél Kovács Éva story Vigyázók A turné Hosszú alkony Ezer év Gépírók A régi nyár; A montmarte-i ibolya Csinszka Peer Gynt Kisunokám Rómeo, Júlia és a sötétség Irgalom Színész vagyok (Portréfilm) Micsoda útjaim (TV-Show) Ez csak színjáték Az oratórium Mert ahová te mész, oda megyek én A biblia Lement a hold A lőcsei fehér asszony Cseresznyéskert Találka Párizs mellett Matthiász panzió Törőcsik Mari 60 éves Törőcsik Mari Cannes-ban Törőcsik Mari Karlovy Varyban 2017, január 14 Kategória: Kultúra, Művészet, Nagyjaink Küldd el email-ben Nyomtasd ki a cikket Címkék: Törőcsik Mari Következő: Figyelem! Már csak eddig fizethet a régi kétezressel és ötezressel! Villámgyorsan bevonják őket! Eddig mindenképpen költse el őket! Előző‘: A Sziget fesztivál, a Balaton Sound, a VOLT fesztivál, tegnaptól már nem a magyaroké! Eladták! Hirdetés Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>
Az Aranycsapat és az állambiztonság 2014, február 5 Puskás volt az, aki szembeszállt a vezetőkkel, és megpróbálta nehézségeimet könnyebbé tenni. […] Ahogy visszaemlékszem, sok játékosnak segített, nemcsak a Honvéd berkein belül, hanem más csapat játékosain is. Én Puskást ...
Akinek Sopron visszaszerzését köszönhetjük 2014, január 8 Írt, rendezett, lovakat tenyésztett és műgyűjtő volt a Bethlen-kormány külügyminisztere és kisebbségügyi minisztere, Bánffy Miklós, akinek tiszteletére egész napos emlékkonferenciát rendezett a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a budapesti Duna Palotában. ...
A legendás Rózsa Sándor élete 2014, április 14 Ki volt Rózsa Sándor (1813-1878)? A legtöbb embernek az ugrik be, hogy egy betyár volt, vagyis gyakorlatilag egy pusztán élő, saját bandájával fosztogató bűnöző, akit – a gazdagok kifosztása és ...