Hirdetés betöltése...

Törőcsik Mari napok óta kórházban van, de hamarosan jobban lesz, – ígérik az orvosok!


42406

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Napok óta egy fővárosi kórházban kezelik Törőcsik Marit – tudta meg a Bors. A lap információi szerint a nemzet színésze otthonában lett rosszul, panaszai pedig szinte állandósultak. Nyolc évvel ezelőtti agyvérzése és az azt követő klinikai halál állapota, majd a kóma következményeként folyamatosan szédül, többször elesik, a legkülönbözőbb helyeken üti meg magát, de az időjárási frontok is rontanak ezen a helyzeten.

A Nemzeti Színház bízik benne, hogy a legutóbb decemberben kórházi kezelésre szoruló, 81 éves színésznő hamarosan jobban lesz, januári előadásait nem törölték a műsorból.

Jobbulást, mihamarabbi gyógyulást kívánunk a színésznőnek!

 

Törőcsik Mari (Pély, 1935. november 23. –) a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Törőcsik Mari a valaha legtöbbet díjazott magyar színésznő. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is.

 

Életpályája

Gyermekkor

1935-ben a Heves megyei Pély községben született Törőcsik Marián néven, katolikus családba, egy nővére volt, Teréz. (Egy forrás szerint a különleges keresztnév úgy született, hogy a közjegyző a bediktált Mariann nevet tévedésből Mariánnak írta be.) Szülei pedagógusok, édesapja iskolaigazgató volt Pélyen.

Apja Törőcsik Joachim, parasztcsaládba született, ám tanulmányainak köszönhetően tanári pályát választhatott. Már tanár, amikor behívják katonának, az orosz fronton harcolt, majd hadifogságba esett. Falujában már elesettnek hitték. Közben felesége és két lánya sokat imádkozott hazatéréséért. Végül 1946-ban tért haza az orosz fogságból. Az új hatalom fasisztaként kezelte, ávósok zaklatták, kifosztották, majd igazgatói állásából is eltávolították.

Anyja, Rusz Júlia, Hevesvezekényen született, a sokat olvasó, vallásos falusi tanárnőt felnőttként Jucóka néninek szólítottak a faluban.

A kis Törőcsik Mariann 15 éves koráig Pélyen nevelkedett. „Az én gyerekkorom szebb volt, mint szép: gyönyörű volt.” – emlékezett idős korában. Legemlékezetesebb élményei az óriási kertben elköltött uzsonnák, mezítlábas fáramászás, téli lovas szánkázások és édesanyja különleges kalapjai és cipői voltak. „Állítom, hogy a megye legelegánsabb asszonya az én anyám volt. A divat sosem érdekelt, de a cipőket és a kalapokat miatta szeretem.” A 2. világháború idején, kisgyermekként, a lábát kis híjján eltalálta egy lövedék, amikor a bunkerből előbújva megcsodálta a Pély felett elszálló repülőgépeket. 6 éves korától járt iskolába. Nagyapja kis mozit üzemeltetett Pélyen, ahol Mariann sok filmet nézett, gyermeki ábrándjaként híres színésznő akart lenni. 11 éves volt, amikor apja visszatért a családhoz az orosz fogságból. Középiskolában – anyja és nővére példáját követve –Egerben az Orsolya-rend iskolájában és az angolkisasszonyok bentlakásos intézetében tanult, a Sancta Maria Általános Iskola és Leánygimnáziumban, Egerben.Az államosításkor, az apácarendek feloszlatásakor iskolája megszűnt. Tanulmányai folytatására a békéstarhosi zenei gimnáziumba jelentkezett, előfelvételt nyert, de végül inkább a budapesti Alkotmány utcai közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. Országos gépíróbajnoki címet nyert, majd jelesre érettségizett.

Képtalálat a következőre: „töröcsik mari”1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt, tanulmányait operett szakon kezdte. A születésekor kapott Törőcsik Marián helyett a Törőcsik Mariann nevet használta, de Fábri Zoltán kérése után, Krencsey Marianne javaslatára „Mari” lett, hogy a nézők könnyebben megjegyezzék a nevét és hogy ne keverjék őket össze. (Krencseyvel 1957-től kezdve több filmben játszottak együtt). Más forrás szerint a „Mari” művésznevet Hegyi Barnabás, a Körhinta operatőre javasolta, Jászai Marira hivatkozva. 1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. Színházi kiugrására 1968-ig kellett várni. Ekkor mutatta be a Katona József Színház (akkor a Nemzeti kamaraszínháza) Zorin, Varsói melódia című darabját. A kétszemélyes játékot Iglódi István rendezte, a játszótárs Sztankay István volt. Igazi színházi revelációt jelentett mind a „nagyérdemű”, mind a szakma körében.

1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i fesztiválon. A film hazánkban nem lett sikeres, Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és Franciaországban viszont „Mrs. Dery Where Are You?” címmel vetítették a mozik, és „Mari Törőcsik”-ként még ma is emlékeznek rá. A filmet a 2013. decemberében elhunyt férje, Maár Gyula rendezte.

1979–80-ban ő volt a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetője. Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja. A Művész Színház után 1993–94-ben ő volt a Thália Színház igazgatója. Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban.

1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja.

Első házassága adminisztratív funkciójú volt, mindössze három hétig tartott. Második férje Bodrogi Gyula (1955-1964 között), harmadik férje Maár Gyula rendező (1972-2013 között). Maár Gyulával közös gyermeke az 1973-ban született Teréz, valamint a 70-es években egy vietnami kisfiút fogadtak örökbe és neveltek. A Son névre hallgató fiú később visszatért Vietnamba.

Három évig élt együtt Tordy Géza színművésszel is (1964-1967). Később egy évig élt együtt Iglódi István színész, rendezővel is, kapcsolatukat nem vállalták nyilvánosan.

2008. október 14-én délelőtt egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett. Sikerült újraindítani a szívműködését, és mélykómában altatni. Azonnal átszállították a Kútvölgyi úti kórházba, ahol dr. Iványi docens vezetésével napokig küzdöttek az életéért. Gépek segítették szervezetének működését. A szinte általános orvosi vélemény ellenére, csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért. Emberfeletti akarat- és életerővel gyógyulni kezdett. A 2009-es Filmszemle megnyitóján mondta: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!” Az eset után leküzdötte erős függőségét, a dohányzást.

2011-ben róla nevezték el Nagytálya település faluházát.

mari-1024x576

wikipedia

 

Jelenlegi szerepei a Nemzeti Színházban

  • Galilei élete (2016) – A 73 éves Galilei
  • Brand (2015) – Brand anyja

Korábbi szerepei a Nemzeti Színházban

  • Éjjeli menedékhely (2014) – Luka, vándor (2014-2016)
  • A szarvassá változott fiú (2013) (2013-2016)
  • Jó estét nyár, jó estét szerelem (2010) – Édes / Virágárusnő (2010-2012)
  • Mein Kampf (Harcom) (2010) – Halál asszony (2009-2012)
  • Lear király (2007) – Bolond (2007-2008)
  • A bunda (2006) – Wolffné (2006-2008)
  • Boldogtalanok (2005) – Özv. Húber Evermódné, a nyomdász anyja (2005-2006)
  • Buborékok (2004) – Játékmester (2004-2011)
  • Györgyike, drága gyermek (2003) – Pavlits Lóri (2003-2006)
  • Revans (2003) – Matyi édesanyja-narrátor (2003-2008)
  • A fösvény – Frosine, intrikus nő (2011-2013)

Díjak:

Farkas-Ratkó-díj 1958
Balázs Béla-díj 1959
Jászai Mari-díj 1964, 1969
Érdemes művész 1971
Kossuth-díj 1973, 1999
SZOT-díj 1975
Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál: Legjobb női alakítás díja, 1976
Chicago: legjobb női alakítás díja 1971
Karlovy Vary: Legjobb női alakítás díja 1972
Taormina: Legjobb női alakítás díja 1977
Kiváló művész 1977
Pro arte-díj 1981
Magyar Művészetért-díj 1989
Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díja 1991
Déryné-díj 1993
Salernói 50. Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja 1997
Madridi Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja 1997
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában 1997
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1995
A Nemzet Színésze 2000
Gundel művészeti díj 2002
Súgó Csiga díj 2002
Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) – Legjobb színésznő 2002
Prima díj 2003
Európa-díj 2004
Budapest díszpolgára 2005
Hazám-díj 2006
Jubileumi Prima Primissima díj 2007
Páger Antal Színészdíj 2008
Blikk – Az év művésze 2010
Szent-Györgyi Érem 2012
Nemzet Művésze 2014
Kölcsey-emlékplakett 2015
Újbuda díszpolgára 2016

 

Életműdíjak:

Sorrento 1971 – Karlovy Vary 1978 – Cannes Mandragora-díj 1983 – Magyar Filmszemle 1994 – Trencsén-Tepplitzi Nemzetközi Art Filmfesztivál 1998 –  Várna 2000 – VOXcar 2004 –  Színház Kritikusok Céhének Életműdíja 2011 – Magyar Operatőrök Társagának Életműdíja 2015 – Szenes Iván életmű-díj (2016)

Fontosabb szerepei

Viola, Mária (Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok)
Júlia ( Rómeo és Júlia)
Cordelia (Lear király)
Hermione (Téli rege)
TÁnya (Abruzov: Tánya)
Tünde (Vörösmarty: Csongor és Tünde)
Rozika (Móricz: Úri muri)
Solvejg (Ibsen: Peer Gynt)
Natasa ( Tolsztoj- Piscator: Háború és béke)
Katyerina (Osztrovszkij: Vihar)
Helga (Zorin: Varsói melódia)
Harmadik beszélő (Weiss: A luzitán szörny)
Heléna (Hacks: Szép Heléna)
Zinajda Mihajlovna (Bulgakov: Iván, a rettentő)
Sente Suj Ta (Brecht. A szecsuáni jólélek)
Kurázsi mama (Brecht: A kurázsi mama)
Johanna Dark ( Brecht: A vágóhidak Szent Johannája)
Leokádia Begbich ( Brecht: Egy fő az egy fő)
Celia (Brecht-Weill: Koldusopera)
Jenny (Albee: Mindent a kertbe)
Winnie (Beckett: Óh, azok a szép napok)
Amál (Németh: Szörnyeteg)
Mária (Lajtai- Békeffi: A régi nyár)
Egérke (Örkény: Macskajáték)
Királyné (Goldman: Az oroszlán télen)
Marie (Bellon: Csütörtöki hölgyek)
Fjodorovna ( Petrusevszkaja: Három lány kékben)
Beatrice Bryant (Wesker: Gyökerek)
Vénasszony (Spiro: Csirkefej)
Elektra (Bornemisza: Magyar Elektra)
Aurélia (Giraudoux: Chaillot bolondja)
Anna Wingifield (Williams: Üvegfigurák)
Maria Alexandrovna Moszkaljova (Dosztojevszkij-Vasziljev: A nagybácsi álma)
Gabrielle (Feydeau: Osztrigás Mici)
Öregasszony (Ionesco: A székek)
Ljubov Andrejevna, Ranyevszkaja (Csehov: Cseresznyéskert)
Bíborka (Schwajda: Csoda)
Gertrúd (Eörsi: Az interjú)
Ursula (Marquez- Schwajda: Száz év magány)
Marcelina (Beaumarchais: Figaro házassága)
özv. Feledi Gáspárné (Tóth Ede: A falu rossza)
Lagerlöf Zelma (Enquist: Képcsinálók)

Film, TV

Körhinta
Külvárosi legenda
Vasvirág
Édes Anna
Kölyök
Gyalog a mennyországba
Házasságból elégséges
Elveszett paradicsom
Két emelet boldogság
Négy lány egy udvarban
Sikátor
Csend és kiáltás
Holdudvar
Szerelem
Trotta (NSZK)
Szeressétek Ódor Emíliát
Szerencsés Dániel
Végül
Prés
Utazás a koponyám körül
Szent-Péter esernyője
Pacsirta
Párbeszéd
Várakozók
NN a halál angyala
Szarvassá vált fiú
Visszaesők
Volt egyszer egy család
Hangyaboly
Szerelmem Elektra
Macskajáték
Déryné hol van?
Teketória
Szegény Dzsoni és Árnika
Felhőjáték
Első kétszáz évem
Szamárköhögés
Eszterkönyv
Musicbox (USA)
Napló apámnak, anyámnak
Agglegény (olasz-magyar)
A nyaralók
Skorpió megeszi az ikreket reggelire
Csapd le csacsi!
Hoppá
Indián tél
Kovács Éva story
Vigyázók
A turné
Hosszú alkony
Ezer év
Gépírók
A régi nyár;
A montmarte-i ibolya
Csinszka
Peer Gynt
Kisunokám
Rómeo, Júlia és a sötétség
Irgalom
Színész vagyok (Portréfilm)
Micsoda útjaim (TV-Show)
Ez csak színjáték
Az oratórium
Mert ahová te mész, oda megyek én
A biblia
Lement a hold
A lőcsei fehér asszony
Cseresznyéskert
Találka Párizs mellett
Matthiász panzió
Törőcsik Mari 60 éves
Törőcsik Mari Cannes-ban
Törőcsik Mari Karlovy Varyban

Hirdetés


Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>