Öt szakma, amivel biztos a külföldi állás


6101164_2443c41e643a7fe99aae02ca058b974f_wm

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Nem az igazán fiatalok, inkább a 27-28 éves, családalapítás előtt álló diplomás magyarok vállalnak munkát Nyugat-Európában. Az utóbbi években fellendülő kivándorlás ellenére még mindig csak a szomszédaink átlagát hozzuk, újdonság viszont, hogy egyre többen vannak, akik véglegesen elhagynák az országot. Míg régen a kaland miatt mentünk külföldre, most egyre többen azért indulnak el, hogy visszafizessék a devizahitelüket.

Évek óta szó egyre több szó van arról, hogy a magyarok megindultak a nyugat-európai munkaerőpiacok felé. 2013 év elején Matolcsy György beszélt félmillió külföldre vándorolt kitűnő magyarról, akiket vissza kell csábítani az országba, pár napja pedig egy német cégalapítással foglalkozó szervezet összegzése alapján már 600 ezer emberről lehetett tudni.

A puszta számoknál ugyanakkor sokkal részletesebb és érdekesebb folyamatokról beszéltek az Index által megkérdezett, munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakemberek.

Kik mennek ki, és miért csak egy pár éve, ha már 2004-ben EU-tagok lettünk? Milyen szakmákra van igény? Mennyi ideig maradnak, és egyáltalán visszajönnek-e? A nyugatiak tényleg a mi diplomásainkra pályáznak? És az igaz, hogy a magyarok munkanélküli-segélyért járnak Angliába?

Jó kint, egyre többen maradnának

Az Euwork ügyfelei általában egy-két évig terveznek kinn maradni, de körülbelül ugyanennyien vannak azok, akik ennyi idő után annyira megkedvelik az országot és azt, hogy a helyiek szívesen látják őket, hogy végül úgy döntenek, maradnak.  Tanay Marcell, az  Euwork ügyvezetője szerint ez pár évvel ezelőtt még nem így volt: a 2004-es EU-csatlakozás után a velünk együtt csatlakozó országok hozzánk képest rohamtempóban indultak meg a nyugat-európai munkaerőpiacok felé.

A befogadó légkörön túl a magyarok azt is értékelik, hogy úgy érzik, számít a teljesítményük, és van lehetőségük előrelépni. Sokakat az is elrettent a hazatéréstől, hogy bár ők jönnének, az összes barátjuk lebeszéli őket erről.

123924340

Fotó: Tom Shaw / Europress / Getty

Kik mennek el?

A közhiedelemmel ellentétben nem az egyetemisták mennek ki leggyakrabban, leginkább a 25–35 év közötti korosztály érintett, akik családalapítás előtt szeretnék rendbe rakni a pénzügyeiket. A tipikus munkavállaló 27-28 éves. Párok is sokszor mennek együtt, de olyanra is van példa, hogy baráti társaságok vállalnak munkát egy helyen.

A családosok sokkal kevésbé érintettek, mivel egy egész család külföldre költözését már nem olyan egyszerű lebonyolítani. Viszont tavaly az Euwork ügyfeleinek öt százaléka 50 év feletti volt, ami azt jelenti, hogy azok is nagyobb arányban adják külföldi munkára a fejüket, akiknek már felnőtt gyerekeik vannak.  A cég ügyfeleinek egyharmada budapesti.

Az Euworkhoz jelentkező emberek több mint fele diplomás, mivel általában a diplomásoknak van megfelelő nyelvtudásuk, és a külföldi munkavállalás szempontjából a nyelvtudás általában fontosabb, mint a képzettség.  A tapasztalatok alapján a szegényebbeknek és a munkanélkülieknek nyelvtudás híján általában nem jelent kitörési lehetőséget az uniós munkaerőpiac. Mégis rengetegen érdeklődnek a cégnél nyelvtudás nélkül, miközben azEuworknél alig bírják hangsúlyozni, hogy

nyelvismeret nélkül szinte nincs is értelme a munkakeresésnek.

Ezt Végh Dóra, a KGInternational Senior személyzeti tanácsadója is megerősítette. Az ő cégüknél jellemzően a 18–45 év közöttiek keresnek munkát, ugyanakkor az idősebbeknél probléma szokott lenni a nyelvtudás hiánya. A GMN Hungary hajós munkákkal és angliai vendéglátó-ipari munkákkal foglalkozik. Horváth Balázs, a cég toborzási vezetője arról beszélt az Indexnek, hogy ennek megfelelően képzettséget, életkort és motivációt tekintve is teljesen vegyesek a jelentkezőik.

Elviszik az orvosainkat, de nem általában a diplomásokra vadásznak

Nem jellemző az, hogy a nyugat-európai országok trendszerűen elszívnák a képzett munkaerőt. Az viszont igaz, hogy vannak olyan diplomát igénylő szakmák, ahol nagy a munkaerőhiány Nyugat-Európában, és sok magyar helyezkedik el külföldön ilyen képzettséggel.

Orvosra, informatikusra és mérnökre például nagyon nagy a kereslet, tehát valóban igaz lehet például, hogy a legjobb orvosaink elmennek külföldre. De inkább az a jellemző, hogy a diplomások eleinte nem a szaktudásuknak megfelelő munkát találnak először, hanem valami fizikai munkát, jellemzően például a vendéglátóiparban. Aztán egy-két év után már továbblépnek az adott helyen, vagy irodai munkát szereznek. Ha valaki például takarítóként kezdi, akkor felszolgáló lesz belőle, felszolgálóból recepciós, recepciósból pedig valamilyen adminisztratív munkakörbe kerül.

Horváth Balázs tapasztalatai szerint viszont nem ennyire könnyű az előrelépés: a GMN Hungaryügyfelei az Egyesült Királyságban általában minimálbért keresnek, és szerinte a külföldön munkavállaló magyarok töredéke az, aki valóban képes előrelépni egy alacsony státuszú beosztásból. A vendéglátás Horváth szerint semmiképpen nem az az iparág, ahol nagy karriert lehet csinálni külföldön, más munkakörökben erre nagyobb esélyt lát.

McDonald’s, OKJ, angol, $$$

Tanay mesélt egy olyan ügyfélről, aki megfelelő angoltudás hiányában informatikusként először McDonald’sban dolgozott, majd elvégzett egy képzést, ami leginkább a mi OKJ-nknak felel meg, megtanult rendesen angolul, és kapott egy jól fizető állást a saját szakmájában.

Annak a fő oka, hogy sokan nem tudnak elhelyezkedni a saját szakmájukban, nem a nyelvtudás hiánya, hanem inkább az, hogy kint nincs akkora szükség közgazdászokra, HR-esekre és marketingesekre. Mivel ezekben a szakmákban már csak azért is a helyiek vannak előnyben, mert anyanyelvük a munkavégzés nyelve, így ide csak úgy lehet bekerülni, ha már régebb óta az országban vannak a magyarok.

Sok külföldi munkaadó ugyanis nagyon komolyan veszi azt, hogy a munkára jelentkező már egy ideje az országban éljen. Ha ez megvan, akkor látják, hogy a jelentkező beilleszkedett, és valószínűleg nem lesz vele probléma.

Az Euworknél megforduló ügyfelek ezekben az iparágakban helyezkednek el a legnagyobb arányban:

  1. Vendéglátóipar: szinte bármelyik országban.
  2. Építőipar: itt inkább középkorúak találnak munkát, jellemzően a német és osztrák piacon. Vannak, akik már jóval az EU-csatlakozás előtt kijártak dolgozni, ők nagy hasznát veszik most, hogy akkor megtanulták a nyelvet.
  3. Logisztika: főleg raktári munka, fuvarozás, elsősorban az Egyesült Királyságban és Hollandiában.
  4. Egészségügy: orvosok, nővérek, főleg Németországban és Egyesült Királyságban nagy rájuk a kereslet.
  5. Gyári munka, fémipar: szakképzetlen betanított munkások vagy képzett szakemberek, főleg Németországban és Hollandiában.

Tanay szerint az élelmiszeripar és mezőgazdaság is sok embert szív fel, ám ők ezekbe az iparágakba nem közvetítenek munkaerőt.

A KG International vendéglátó-ipari dolgozókat és betanított gyári munkásokat közvetít Angliába, illetve folyami hajókon is vannak állásaik. A jelentkezőknek viszont nem feltétlenül szükséges diplomával rendelkezniük: Végh Dóra szerint érettségi, szakközép már elég, a lényeg hogy a jelentkező tudjon angolul vagy németül.

De miért csak most?

A 2004-es EU-csatlakozás után Nagy-Britanniába, Írországba és Svédországba lehetett menni először, majd folyamatosan megnyílt a többi ország is a külföldi munkavállalók előtt. Ekkor még a magyarok voltak az újonnan csatlakozó országok állampolgárai közül a legkevesebben a külföldi munkavállalók között, Tanay szerint talán azért, mert a magyarok kevésbé mobilak és vállalkozó kedvűek.

136035355

Fotó: Oli Scarff / Europress / Getty

Az Euwork mostanában átlag havi száz embernek segít munkát találni; ez a szám korábban jóval kisebb volt. Tanay szerint ugyanakkor nem szabad ennek az egésznek túl nagy feneket keríteni, mivel óriási kivándorlási hullámról azért nincs szó. Egyrészt nagyon sokan csak pár évig vannak kinn, és aztán hazajönnek, másrészt pedig még mindig nem mentek ki arányaiban annyian Magyarországról, mint Lengyelországról, Romániából vagy Litvániából.

Az EU-csatlakozás utáni első öt évben sokan mentek ki kalandvágyból, nyelvtanulás miatt, miközben persze pénzt is akartak keresni. Az elmúlt öt évben viszont sokkal inkább csak a pénz miatt mennek ki. Ehhez az is hozzátartozik, hogy minden második ügyfelük devizahiteles. Ők úgy érzik, hogy a hazai bérükből soha nem fogják tudni visszafizetni az adósságukat, ezért kényszerből inkább külföldre mennek dolgozni.

Ezt Horváth is megerősítette, aki szerint a válság után indult be a külföldi munkahelykeresés, egyértelműen azért, mert nagyon sokan megcsömörlöttek, nem tudták fizetni a hiteleiket, ezért arra kényszerültek, hogy külföldön próbálják összeszedni azt a pénzt, amire itthon esélyük sem volt. A KG Internationalnél is úgy látják, hogy egyre több a jelentkező, ennél a cégnél viszont inkább az a tapasztalat, hogy kizárólag a pénz miatt maradnak kinn egyre többen.

Elveszik a munkát a saját hazámban

Nyugat-Európában időről időre újraéled a külföldi-ellenesség: legutoljára például DavidCameron jött elő a külföldiek munkavállalását korlátozó terveivel. Tanay szerint ugyanakkor csak egy politikai fogásról van szó, hiszen a nyugat-európai országok rá vannak szorulva a külföldi munkaerőre.

Valójában a nyugati társadalmak és a média is sokkal nyitottabb a külföldiekkel szemben, mint néhány politikus. Tanay arról mesélt, hogy nemrég például az egyik angol bulvárlap egy olyan vidámparknak ment neki, ahová ők is közvetítenek munkaerőt. Az volt a bajuk, hogy nem munkanélküli angolokat dolgoztatnak a külföldiek helyett, de a kommentekből is inkább az látszott, hogy az emberek nem értenek egyet a cikkel, inkább befogadóak a külföldiekkel szemben.

Tanay szerint a másik kifogás az szokott lenni, hogy sokan csak a munkanélküli-segélyért mennek ki, ami az Euwork ügyfelei esetében biztosan nem igaz, hiszen ők egyből cégekhez küldik őket. Olyanból viszont, aki kimegy, de nem talál munkát és segélyt kér, azért nem lehet sok, mert a segélynek pont az lesz a gátja, mint a munkaszerzésnek: a nyelvtudás hiánya.

Van korlátozás, de csak ideiglenes

A magyar munkavállalók a befogadó országban bejegyzett cégek alkalmazottjai lesznek,  így a helyi szabályok vonatkoznak rájuk. A szociális ellátórendszerhez való hozzáférésben van korlátozás, de csak ideiglenes: egy-két év után a szociális ellátás tekintetében is megszűnnek a különbségek, és egyébként úgy tűnik, hogy egész gyorsan kiegyenlítődnek a hazai és a külföldi munkavállalók fizetései közti különbségek is. Egy jó szakembert – például nővért, vagy esztergályost – nem azért fognak felvenni, mert olcsóbban dolgozik, hanem egész egyszerűen azért, mert ezekből a szakmákból hiány van nyugaton.

Forrás:http://index.hu/gazdasag/allas/2014/05/28/migracio/?utm_source=facebook&utm_medium=share&utm_campaign=index

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>