Nehezebben kapunk hitelt, de több jogunk van


20140129folyamatosan-csokken-az-allamilag-tamogatott

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Átfogóan módosult a fair banki törvény. Az új előírások a magyar ügyfeleket európai szinten is kiemelkedő jogi védelemben részesítik. Cikkünk szerzője, Dr. Garancsi Péter, a BPV Jádi Németh Ügyvédi Iroda partnere szerint az átírt szabályok kezdetben mérséklik a bankok hitelezési hajlandóságát. De talán egy olyan világos keretrendszer jött létre, amely hosszú távon alkalmas lesz a bankok és a lakosság közötti bizalom helyreállítására.

Hétfőn lépett életbe a fogyasztónak nyújtott hitelt szabályozó 2009. évi CLXII., köznapi nevén a „fair bankokról” szóló törvény átfogó módosítása. Ennek apropóján érdemes áttekinteni a főbb változásokat és azok hatását a szerződő felek viselkedésére, ezáltal a lakossági hitelezésre.

Rövid távon alighanem csökken a hitelezési kedv, mert a jogszabály megköti a bankok kezét

Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Az ezredfordulót követően jelentős mértékű felfutást tapasztalhattunk a fogyasztói hiteltípusok körében, ami az adósok egyéni és a gazdaságok rendszerszintű kockázatainak növekedésével is járt. Az EU a fogyasztóvédelmi szempontok erősítése érdekében alkotta meg még a válság kitörése előtt a 2008/48/EK irányelvet, amely számos kérdés rendezését tagállami hatáskörbe utalta. A magyar jogalkotó a hazai adósok uniós átlagnál fokozottabb védelmét célozta meg a szabályozással, például az irányelvi hatályon kívül eső jelzáloghitelekre történő kiterjesztésével. E törekvés következő állomása a fair bankokról szóló jogszabály jelenlegi módosítása.

Egyenlőtlen helyzet

Deklarált szándéka a csomagnak a felek köztiszerződéses aszimmetria feloldása, mivel a fogyasztói hitelviszony egyik jellemzője, hogy az adós jogi, információs és gazdasági szempontból is meglehetősen egyenlőtlen helyzetben van hitelezőjével szemben. Ebben a relációban tehát a fogyasztó – aki a törvény olvasatában az önálló gazdasági tevékenysége körén kívül szerződő természetes személy –mindenképpen a gyengébb félnek tekintendő, aki az ügylet tartalmáról, hosszú távú hatásairól lényegesen kevesebb tudással rendelkezik. Ezen próbál segíteni a törvény, előírva, hogy szerződéskötés előtt a hitelezőnek az eddiginéljóval részletesebb, érthetőbb, minden várható kamat- és árfolyamkockázatot világosan mutató felvilágosítást kell nyújtania, amelyből felmérhető, hogy az adott termék megfelel-e az ügyfél igényeinek és pénzügyi teljesítőképességének.

Ezen túlmenően is, a jelzáloghitelek és ingatlanfedezetű pénzügyi lízingszerződések tervezetét legalább hét nappal a szerződéskötés előtt, külön kérés nélkül át kell adni az ügyfélnek, lehetővé téve, hogy nyugodt körülmények között, szakértő segítségével áttanulmányozhassa azt. A szerződések termékcsoportonkénti mintaszövegét a hitelintézetek kötelesek honlapjukon közzétenni. A cél a potenciális ügyfelek rövid, tömör, közérthető és reprezentatív példákkal kiegészített tájékoztatása. A szerződések tartalmára továbbra is meghatározott jogszabályi követelményeket érvényesülnek, kedvező újítás azonban a hitelezők számára, hogy valamely tartalmi elem hiánya már nem eredményezi automatikusan a jogviszony semmisségét, hanem az a bankszerződésszegéseként értékelendő, amelyért kártérítési felelősséggel tartozik a fogyasztó felé az általános jogi kereteken belül.

Az ügyfelek egyedi igényekkel léphetnek föl

A fentiek további adminisztratív terheket rónak a hitelintézetekre, szükségessé téve újabb belső protokollok kialakítását, a régiek felülvizsgálatát. Várhatóan az átlagos tranzakciós idő is megnyúlik, és könnyen elképzelhető, hogy a szerződéses feltételek korábbiaknál mélyebb ismeretében a lakossági ügyfelek gyakrabban fognak egyedi igényeket támasztani, csökkentve a létrejött ügyletek számát, szerencsésebb esetben növelve a hitelezői flexibilitást és versenyt. Hosszú távon azonban a bankok is profitálhatnak a tudatosabb fogyasztói magatartásból. Az elmúlt években a bíróságok előtt jellemző, a szerződés semmisségét megalapozó adósi érvelés volt, hogy kockázatvállaló és teherbíró képességét a bank nem mérte fel megfelelően, a termékkel kapcsolatban nem kapott kielégítő felvilágosítást, ezeket a kérdéseket pár formanyomtatvánnyal elintézték. Az új szabályozást követően prudens hitelezői magatartás mellett minimalizálható ez a jogi kockázat.

Korlátozzák az elkérhető kamatot

A devizahiteles perek megindulása óta slágertéma az egyoldalú szerződésmódosítások gyakorlata. A fair bankok törvénye sem hagyja érintetlenül ezt a kérdéskört. Februártól ugyan nem teljesen tilos azegyoldalú szerződésmódosítás, de csak a kamat, díjak és költségek esetében lehetséges, feltéve, hogy ezt a szerződésben egyértelműen kikötötték. A futamidő alatt semmilyen egyéb szerződési feltételt nem írhatnak át a hitelintézetek. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelek átárazódása viszont nem számít egyoldalú szerződésmódosításnak, és differenciált szabályok vonatkoznak a 3 évnél hosszabb, illetve rövidebb futamidejű hitelekre. A kamatszint is plafon alá szorul; egy hitel THM-je nem lehet magasabb a jegybanki alapkamat 24%-kal, áruhitelek esetén 39%-kal növelt értékénél, a késedelmi kamat szintén maximalizált. A kamatszint és -felár a futamidő teljes hossza alattlegfeljebb 5 alkalommal módosítható, érdemes tehát feljegyeznünk a kamatemeléseket. Díjakat a jövőben évente csak egyszer, talán nem minden iróniától mentesen, adott év április 1-vel emelhet a pénzintézet. A hitel folyósításának költsége 1%-ban, legfeljebb kettőszázezer forintban maximált. E korlátok kedvezőek a fogyasztóknak, de egyúttal a hitelstruktúrákrugalmassága ellen is dolgoznak; a THM-plafonok mellett előfordulhat, hogy a pénzintézet legjobb szándéka ellen sem tud a hitelfelvevő által igényelt konstrukciójú kölcsönt folyósítani,

RÁKÉNYSZERÍTVE ŐT A HOSSZABB FUTAMIDŐ, VAGY NAGYOBB KÖLCSÖNTŐKE,

így esetleg a magasabb összköltség vállalására.

Díjmentes felmondás

Megengedőbb feltételek vonatkoznak a szerződés felmondására is. Amennyiben a fogyasztónak a kamat-, vagy kamatfelár-változást nem áll módjában elfogadni, jogosult a szerződés díjmentes felmondására,a teljes tartozás kiegyenlítésével. Lényeges, hogy az ingyenes felmondási jog nem érinti az eddig is meglévő előtörlesztési jogot. Továbbra is érvényes, hogy az adós lényegében bármikor előtörleszthet a futamidőn belül, hiteltípustól függően az előtörlesztés 1−2,5%-val megegyező összegű, „méltányos és objektíve indokolt” hitelezői költségek megtérítése mellett. Számos esetben a hitel átütemezése jelenti a megoldást a fizetési gondokkal küzdő adósok számára. A fair bankoknak lehetőséget kell biztosítaniuk, hogy jelzáloghitelek esetén az adós a futamidő alatt egyszer, legfeljebb 5 éves időtartammal futamidő-hosszabbítástkezdeményezzen, amelyet a bank alapos ok nélkül nem tagadhat meg, ezért semmilyen díj, járulék, vagy költség nem számolható fel. Ezek erős adósi jogosítványok, különösen a jó anyagi helyzetű ügyfelek számára. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy e szabályok mennyire befolyásolják majd a banki „scoringokat”, azaz ki lesz az ideális hitelképességű ügyfél; a stabil, de azért mérsékelt jövedelmi hátterű magányszemély?

Hosszabb távon talán nőhet a bizalom a bankok és a lakosság között

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Nehezebb lesz hitelt kapni

Az új előírások a magyar ügyfeleket európai szinten is kiemelkedő jogi védelemben részesítik. Mint minden szabályozási szigorítás, kezdetben ez is a piaci aktivitás ellen fog hatni, de hosszú távon talán egy olyan világos keretrendszert kínál, amely alkalmas lesz a bankok és a lakosság közötti bizalom helyreállítására, amely súlyos károkat szenvedett az elmúlt években.

A cikket Dr. Garancsi Péter, a BPV Jádi Németh Ügyvédi Iroda banki és pénzügyi szakterületekért felelős partnere írta

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>