Muhi csata


index

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

 Muhi csata

A csata ideje: 1241 április 11-12.

A csata helyszíne: Muhi település mellett a Sajó és Hernád összefolyásánál (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Harcoló felek: Egyik oldalon a Magyar Királyságra támadó, Batu kán, és hadvezére Szubutáj vezette tatár (mongol) seregek álltak, míg velük szemben a IV. Béla király, Kálmán herceg és Csák Ugrin érsek által vezette magyarok sorakoztak fel.

Az összecsapó erők nagysága: nem ismert. Feltételezhető, hogy a Magyarországra támadó 90 ezres mongol erők többsége részt vett a harcban, míg a magyarok néhány tízezres erővel képviselhették magukat.

A csata lefolyása: A csata előtt Batu kán magához rendelte szanaszét portyázó csapatait, és a magyar hadsereg előtt lassan visszavonuló tatárhadat a Sajó bal partján, a Sajó, Hernád és Takta által képezett szögletben központosította. Vele szemben, a Sajó jobb partján elterülő Muhi pusztán ütött tábort a magyar hadsereg. A király a tábort a Sajó ezen szakaszán található egyetlen híddal szemben állította fel. A magyarok táborát sátor szekérvár vette körül. Hosszadalmas ellenállásra is felkészültek, mert a szekereket nem csak összeláncolták, hanem közötte pajzsfalakat is képeztek. A mongolok kezdeményezték a támadást, ám Kálmán herceg, a király öccse és Ugrin érsek a hídon már átvonulni kezdő mongol csapatokat heves csatában visszanyomta. A mongolok ezért visszavonultak a folyó túl partján lévő szálláshelyükre, a magyarok pedig a saját táborukba vonultak nagy elégedettséggel, abban a hitben, hogy megnyerték a csatát. A második mongol támadás A mongol támadás ezúttal is a hídon kezdődött, de most a Szubutaj által vezetett mongol csapatok a jobbszárnyon a Sajón gázlót találtak, amin átkeltek. A magyar seregnek ekkor már kétirányú támadást kellett kivédenie, így Batu főerői egyre nagyobb számban tudtak átkelni a hídon. Reggel 7 óra körül a már minden oldalról körülfogott magyar táborra nyílzáport zúdítottak a mongolok, majd fel is gyújtották! Megindult a menekülés a vérfürdőből. A király, akit hívei önfeláldozóan védelmeztek, a nagy tömeg útjával ellenkező irányban, északnyugatra a hegyek közé menekült, és talált védelmet. Öccse, Kálmán, bár súlyosan megsebesült, váltott lovakon elérte Pestet s a Dunán átkelve, megszabadult üldözőitől, de májusban belehalt a csatában szerzett sebeibe.

Halottak száma: nem ismert. A magyar sereg szinte teljesen megsemmisült, de a mongolok is jelentős – valószínűleg tízezres nagyságrendű – veszteségeket szenvedtek.

Győztes fél: a mongol arattak győzelmet

A csata jelentősége: A csata után védtelenül maradt Magyarország, melyet így feldúlt a hatalmas mongol haderő.

 

Forrás:http://tortenelemklub.com/erdekessegek/erdekessegek-a-magyar-toertenelemben/1071-a-legnagyobb-csatak-a-magyar-toertenelemben

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>