Miért nem nőnek a magyar vállalatok?


2009_23-500x290

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Minél nagyobb egy cég, annál bonyolultabb a rendszere, nehézkes a jóváhagyási mechanizmusa és még hosszasan sorolhatnánk a hátrányait egy kis családi vállalkozással szemben. Utánanéztünk, hogy hol a határ, és miért nem nőnek a magyar vállalkozások.

Ötven felett

Egy felmérésből kiderült, hogy nagyjából az 50 fős vagy annál nagyobb vállalkozások bonyolítják túl az életüket – de az ügyfelek, partnerek, dolgozók életét biztos.

Sok emberen megy át az információ, a jóváhagyás.

Az 50-500 fős szervezeteknél a 3 szintű fölött pedig már a 4 szintű vezetői struktúra a jellemző, emiatt nehézkesebbé teszi a feladatdelegálást, illetve a kiadott feladatok nyomon követését – derült ki a DMSONE és az eNET felméréséből.

A vizsgálat alapját a 2 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező, legalább 20 fős irodai állománnyal bíró vállalatok körében végezték.

Papírozni a papírokat…

 Már az adminisztrációs teher is jelentősen megugrik 50 fő felett.

Ekkora létszámú cégeknél nem meglepő, ha naponta 50-100 tárolandó dokumentum keletkezik, és több vállalati szoftver támogatja a belső munkát.

A legjellemzőbb a vállalatirányítási rendszerek alkalmazása (ERP), a 100 fő feletti cégek körében minden második vállalatnál használnak ilyet a belső működés támogatására.

Hogy ez sok vagy kevés, azt nem tudjuk, de egy biztos: akik használják, túlértékelik az ERP-rendszert, hiszen a rendszertől a dokumentumkezelést is sokan (el)várják.

Szervezeti működés

 A felmérésből kiderül, hogy van önbizalmuk a magyar vállalkozásoknak: a hazai vállalatok ugyanis innovatívnak tartják magukat (az 1-től 10-ig terjedő skálán 7,6-os átlagérték), ha a szervezeti működést támogató szoftvermegoldások bevezetéséről van szó.

A döntéshozók kétharmada fő elvárásként a szervezeti működés javulását várja, a konkrét pénzügyi megtérülést mindössze a cégek 12,5 százaléka jelölte meg elsődleges célként.

Meetingek, megoldatlan feladatok

 Sok nagy cégnél hallani, hogy megbeszélésről megbeszélésre mennek a munkatársak, majd maradék munkaidejükben az e-maileket próbálják feldolgozni.

Fel is merül a kérdés: mikor dolgoznak?

Sokan a munkaidő lejárta után.

Minél nagyobb a szervezet, annál inkább frusztrálóak a meetingek és az e-mailen történő kommunikáció.

A kutatás szerint havonta közel 24 órát, vagyis 3 munkanapot töltenek a dolgozók személyes egyeztetéseken.

Beszédes adat, hogy három kollégából kettő úgy vélekedik, ezek egyáltalán nem produktívak.

Hatvanöt e-mail egy döntésért

 „Kutatásunk alapján lemodelleztünk egy, a vállalatoknál tipikusnak mondható e-mail alapú döntési folyamatot, az eredmények megdöbbentőek.

Egy 5 fő bevonásával zajló e-mailes egyeztetés végül 65 üzenetet generált a döntés meghozataláig.

Ez egyrészt nem hatékony, ráadásul a növekedési célokat sem támogatja” – mondta Varga László, a kutatást végző cég operatív igazgatója.

A mélyinterjúk során az is kiderült, a vállalatok látják, hogy a meetingek és az e-mailek csökkenthetik a hatékonyságot, de jobb eszközöket nem igazán ismernek a belső kommunikáció és a csoportmunka támogatására.

Forrás: www.men.hu

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>