Megkezdődtek a a visszatoloncolások! Sírás, ellenállás, öngyilkosság…így próbálnak “maradni” az illegális bevándorlók!


10277513_9b731637f3298c81f261f5b6bbad114a_wm

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

A menekültügyi törvények szigorítása után Németország felgyorsítja a menekültstátuszra nem jogosultak – többnyire a Balkánról érkezettek – visszatoloncolását. Az eddigi tapasztalatok szerint ez az esetek 90 százalékában gördülékenyen megy, de előfordul, hogy a menekültek ellenállnak, elbújnak, a rendőrökre támadnak vagy magukban tesznek kárt. Augusztus végi adatok szerint 190 ezer embernek kellene elhagynia az országot. A menekültválság belpolitikai válságot is okozott: vasárnap válságtanácskozást tartanak a német nagykoalíció egymással hadakozó pártjai.

“Egyszer kimentünk egy emberhez, de ő elbarikádozta magát a lakásban. Amikor rátörtük az ajtót, a fürdőkádban találtuk meg, ahol éppen megpróbálta fölvágni az ereit” – mesélte a németFocus magazinnak a menekültek visszatoloncolásával megbízott berlini rendőri egység egyik tagja. Korábban az is előfordult, hogy egy embert már kivittek a repülőtérre, de ott összetörte a mobilját, és egy szilánkkal vágta fel az ereit. Egy másik esetben egy férfi egy üveget tört össze az asztal sarkán, és azzal sebesítette meg magát a nyakán.

Egy visszatoloncolásra ítélt férfi a rendőröket kezdte el fényképezni a mobiljával, és közben azt kiabálta: a bíróságon majd ezzel tudja bizonyítani, hogy várandós felesége a rendőrök miatt veszítette el a babáját. A rendőrök tapasztalata szerint viszonylag gyakori eset, hogy a visszatoloncolásokat azzal próbálják meg elkerülni, hogy betegséget vagy rosszullétet színlelnek. Az esetek 90 százalékában a menekültek elkeseredve és sírva ugyan, de mégis alávetik magukat a rendőri intézkedésnek. A rendőrök igyekeznek őket a lehető legkisebb feltűnés mellett elvinni: bőven adnak nekik időt megzuhanyozni, összepakolni, és felkészülni az útra, és az utcán sem bilincsben kísérik őket a rendőrségi kisbuszokhoz.

Egy utasszállítóba több ember fér

Németország új feladat előtt áll: miközben naponta most is több ezer menekült érkezik az országba, a menekültügyi törvények október 24-én hatályba lépett szigorítása alapján a hatóságok a menedékstátuszra nem jogosult emberek visszatoloncolásának felgyorsítását ígérik. A visszatoloncolások nem a Magyarországon át érkezett szír, afgán, vagy iraki menekülteket érintik, hanem a Balkánról, és néhány biztonságos Afrikai országból érkezett menekülteket.

Európa legnagyobb bulvárlapja, a német Bild nemrég azt írta: a német hadsereg szállítógépeit is bevethetik a menekültek tömeges visszatoloncolásába. Ez elsősorban azon a fals információn alapult, hogy nemrég lefényképeztek egy a berlini kancellári hivatal közelében landoló Transall C–160-as katonai szállítógépet.

Ugyan a katonai gépek alkalmazásáról ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el, szakértők szerint nem éppen ez a gép lenne a legjobb választás a Balkánról Németországba érkezett emberek tömeges hazaszállítására. Ezen a gépen ugyanis csak 70 ülőhely van, míg egy fapados utasszállító gépre 180-an is fölférnek. Bár a légi szállítás drágábbnak tűnik, az eddigi gyakorlat is ez volt. Így oldható meg ugyanis legjobban, hogy az emberek útközben ne próbáljanak megszökni.

52 ezer embernek biztosan mennie kell

Augusztus végi adatok szerint Németországban kb. 190 ezer olyan ember volt, akiket hazájukba való visszautazásra köteleztek: legtöbbjük Albániából, Koszovóból, Montenegróból, vagy Szerbiából érkezett. Közülük 138 ezren azonban “megtűrt” státuszban voltak, mert menekültkérelmüket ugyan elutasították, de különböző okokból (betegség, az úti okmányok hiánya, a fogadó ország elutasító magatartása stb. miatt) egyelőre nem kellett hazautazniuk.

Így is 52 ezer ember volt augusztusban, akiket a német hatóságoknak – persze az állam költségén – haza kellene utaztatnia. Az eddigi szabályok is világosan leírták, hogy aki nem kap menekültstátuszt, azt vissza kell toloncolni. Ezeket a határozatoknak azonban csak a töredékét tudták végrehajtani. A legfőbb ok az, hogy a menekültek ilyenkor nem jelennek meg a visszatoloncolásra kijelölt időpontban, elbújnak, betegségre hivatkoznak, vagy az utolsó pillanatban még a gépre szállás előtt lépnek le a repülőtéren.

A Balkánról nem fogadnak be senkit

Az októberben elfogadott törvénymódosítások több eszközzel próbálják meg feltartóztatni a menekültek beáramlását és felgyorsítani a kiutasításokat. Fontos elem, hogy Albániát, Koszovót és Montenegrót is biztonságos kibocsátó országgá nyilvánították. Aki innen érkezik, és szeptember 1. után adott be menekültkérelmet Németországban, annak az ügyét már el sem bírálják a német hatóságok, automatikusan elutasítják.

Míg korábban hat hónap alatt kellett ezekben az ügyekben dönteni, ezt az időt most három hónapra rövidítették le. Ezeknek az embereknek addig is ellátást kell adni a menekültbefogadó állomásokon. Sokak szerint a “megélhetési menekülteket” az is ösztönözte, hogy erre az időre napi 4,75 euró zsebpénzt kaptak. Minél tovább maradtak, annál több pénzt tudtak gyűjteni arra az időre, amikor elkerülhetetlenül hazatoloncolják őket.

Az új szabályok szerint ezek az emberek most már inkább csak természetbeni juttatásokat kapnak, és egy hónapnyi zsebpénznél többet nem szabad kifizetni számukra egy összegben. Az elv érthető, több tartomány azonban továbbra is inkább pénzt ad a menekülteknek. Az ételcsomagok, tisztálkodó szerek raktározása, kiadása, nyilvántartása ugyanis csak növeli az amúgy is leterhelt menekültügyi ellátó rendszerben a bürokráciát.

Válságban a nagykoalíció

A törvénymódosítások nemcsak az elutasításokról, hanem az integrációról is szólnak. Akik nagy valószínűséggel menekültstátuszra számíthatnak (például Szíriából vagy Eritreából érkeztek), azokat már a várható pozitív döntés előtt is beiskolázzák német tanfolyamra vagy munkaerőpaci átképzésekre. A törökök integrációjával korábban kudarcot valló németek egy hasznos leckét biztos megtanultak: minél később kezdik ezeket a kurzusokat, annál kisebb lesz az esélye a sikeres integrációnak.

Angela Merkeltől hetek óta hiába várnak olyan egyértelmű nyilatkozatot, amivel megállítja a Németországba irányuló menekültáradatot. Helyette belügyminisztere, Thomas de Maziere próbálkozott meg egy ilyennel. Az afgánoknak azt üzente, ne jöjjenek Németországba. Inkább maradjanak otthon, és dolgozzanak saját országuk újjáépítésén, amiben más nemzetközi erőkkel együtt a németek is részt vesznek.

Szajed Husszein Alimi Balkhi, afgán belügyminiszter azonban erre azt mondta: az afgán kormánynak nincs tudomása ilyen döntésről, és épp ők próbálták meg felhívni nem is olyan régen egy német kormánydelegáció figyelmét arra, hogy Afganisztánban ismét romlott a helyzet. Az afgán belügyminiszter egyenesen azt mondta: határozottan azt kérték a németektől, hogy a menekültként érkező afgánokat fogadják be.

Ezzel megindul a menekültekkel való világméretű pingpong. A magyar kormány ebbe úgy kapcsolódott be, hogy  egyértelművé tette: hiába is akarnának 40 ezer Magyarországon regisztrált menekültet visszaküldeni hozzánk, mi egyet sem fogadunk be. A magyar érvelés lényege, hogy ezeket az emberek csak azért regisztrálták Magyarországon, mert mi betartottuk az EU-s előírásokat, ők azonban valójában Görögországban léptek be először az EU-ba, a dublini rendelet értelmében tehát oda kell visszaküldeni őket. Ez a kérdés – bár többször előkerült már hónapokkal ezelőtt is – gyakorlatilag azonban egyelőre nincs napirenden, Németország most a balkáni, gazdasági menekültként kezelt tömegek kitoloncolására készül elsősorban.

Németország már rég nem csak menekültválsággal, hanem komoly belpolitikai válsággal is küzd. A nagykoalíción belüli súlyos nézeteltéréseket vasárnap próbálják meg tisztázni egy válságértekezleten. A Spiegel online kiadásában látható képen feszült arccal ül egymás mellett a németországi válság három főszereplője:

  • Angela Merkel, aki továbbra is ragaszkodik a menekültek humánus befogadásához, a menedékjogra nem jogosultak kitoloncolásához, a válság módszeres és lassú megoldásához, de elutasítja a zöldhatár lezárását.
  • Horst Seehofer, a kereszténydemokraták testvérpártja, a Bajorországot évtizedek óta kormányszó Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, aki ultimátumot adott Merkelnek: ha vasárnapig nem változtat a nyitott határok politikáján, a CSU visszahívja minisztereit a kormányból.
  • Sigmar Gabriel alkancellár, a Merkellel nagykoalícióban kormányozó szociáldemokraták elnöke, aki elutasítja a CSU által követelt tranzitzónákat, és aki szerint még békés időkben sem lenne helyénvaló a CDU és a CSU vitája, ami most, a súlyos menekültválság közepén már egyenesen a kormányzat cselekvőképességét bénítja meg.

forrás: index.hu

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>