Magyar agár, az ősi vadászkutya


327magyar agar

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

A kutya fajhoz és az agarak fajtacsoportjához tartozik. (X. csoport: Agarak, 3. szekció: rövidszőrű agarak)

Az FCI 1966 óta ismeri el önálló fajtának.

 Az agarak a legősibb kutyafajták, hisz ők segítették az embereket, a mindennapi megélhetést nyújtó vadászatban. Az agarak speciális vadászkutyák, akik elsősorban szemmel keresik a vadat és nem az orrukkal. A vadat felütik, és el is fogják. Ebben segíti őket a csak az agarakra jellemző mozgás az agárvágta, vagy más néven a kettős lebegő galopp, mely a leggyorsabb, mozgásforma

 Általában az agarakra jellemző a megnyúlt fejforma, a hosszú izmos nyak, hát és ágyék csapott izmos far, hosszú farok hosszú erőteljes végtagok, jó izületek, nagy bordakosár, hogy elég hely jusson a szívnek és a tüdőnek, és a felhúzott izmos has.

A magyar agár története a honfoglalás korára vezethető vissza. A vándorló magyarokkal keleti agarak érkeztek. A hosszú vándorlás során különböző népek agaraival keveredtek a magyarok agarai. A nomád élet, a hosszú vándorút, a harc az időjárás viszontagságaival, a sok megtett kilométer sokszor kietlen tájakon keresztül, a küzdelem az életben maradásért idegen népekkel, vadállatokkal, és küzdelem az íjász lovas társsal karöltve a mindennapi megélhetésért, edzett embert, lovat és agarat acélossá testben és lélekben. Az élet szelektálta a magyar agarat, csak a leggyorsabbnak, legkitartóbbnak, legerősebbnek, legokosabbnak, és legegészségesebbnek volt esélye a túlélésre.

  A honfoglalás után a vadászat elterjedt volt Magyarországon, erről tanúskodnak helységneveink, mint (Ős)Agárd, Peszér, Ebes, Kutyavár (Mátyás király itt tartotta az agarait). Peczérnek nevezték a vadászebek tanításával és felügyeletével foglalkozó embereket.

Ősagárd címerében a mai napig ott ágaskodnak a magyar agarak, hirdetvén hogy a középkori dicsőséges agaras vadászat egyik paradicsoma itt volt.

 Európában Anglia és Magyarország volt az agarászat fellegvára. Angliában a természeti adottságok miatt hamar a pályaversenyzés alakult ki, mely gyorsaságot kívánt, addig nálunk a pusztákon, lóháton ülve kopókkal és agarakkal vadásztak. Nyúl, szarvas, róka, sőt farkas vadászatra is használták.

A honfoglalás kori agarak  a török hódoltság idején keleti agarakkal, majd a XIX. században a sebesség növelése miatt az angol agárral keveredtek, így alakult ki a mai magyar agár. A keleti ősöktől örökölte az „igénytelenségét”(nem jár különösebb nehézséggel egy magyar agarat jól felnevelni), az angolagártól a jól szocializálhatóságát.

Sok híres magyar tartozott a szenvedélyes agarászok közé, így I. István király, Mátyás király, a Rákóczi család, Balassi Bálint, aki versében is említi:

„Kell immár énnékem csak jó ló, hamar agár,

Ifjak társasága, éles szabja, jó madár.”

Lovik Károly regénye (1907), „A kertelő agár” kiváló rajza a korabeli agárfuttatásnak.

Széchenyi István alapította a Pest Megyei Agarász Egyletet 1839-ben. Célja nem csak az agártenyésztés felkarolása, hanem a minőségi lótenyésztés segítése volt. Csak a legjobb lovak voltak képesek hegyen-völgyön követni a vadászó agarakat.

A XIX. századi feljegyzések szerint a szukák kb. 4 éves korukban kerültek tenyésztésbe. A régi agarászok szerint a jó agár szuka nem tüzel 3-4 éves kora előtt, és arányosnak kell lennie. A két legjobb kölyköt tartották meg, ezek két hónapos korukig maradtak az anyjukkal. Érdekes, hogy jobban kedvelték a balra hajló farkú agarakat. Pálinkás Sámuel szerint:”- Én magam sem tudom miért, hanem csak állítom, hogy inkább balra hajoljon a farka-„

Csanádi Jenő „Agarászat „(1900-ból) című könyvében még most is sok hasznos dolgot tanulhatunk:

„…A párzásra a lehető legnagyobb gondot kell fordítani. Vékony, peneczilus és hibás testalkatú szukától kölyköt nevelni nem szabad, bármilyen jó volt is maga az anya, mert az ily anyáktól származott kölykök hibás testalkatúak, deformisak lesznek, s ritkaság számba megy ha valamelyikből meglehetős agár válik. A szuka agarat tehát, melytől kölyköt akarunk nevelni, alaposan meg kell választani, hogy anya kutyának minden tekintetben megfelel- é ? Fő kellékei: hogy ősei jó vérből származottak és jó agarak legyenek.”

„… Ha a szuka agarunk megkölykezett, a kölykök meghagyásánál a következőkre figyeljünk. Régidolog az, hogy az állatok természetökre nézve rendesen a nagyszülőkre ütnek, tehát színre nézve, ha van olyan kölyök, mely a nagyszülőre ütött, s a nagyszülő jó agár volt, úgy azt okvetlen meg kell hagynunk.”

„ A kölyöknek örökösen az istállóban ló mellett kell lennie, hogy a lovat megszokja. Emellett a legfőbb a kölyök nevelésénél az, hogy szabad tágas tere legyen, hogy kellően kijátszhassa, kifuthassa magát, ezért tanácsos az agarat tanyán, vagy jó tágas udvaron tartani, mert zárt szűk helyen felnevelt agárkölyökből jó agár sohasem lehet, izmai, tüdeje kellőleg ki nem fejlődhetik, s az ily agarak lomhák és lusták lesznek!”

„Én pedig azt állítom, hogy a hús olyan az agárnak, mint lónak az abrak, erőt és tüzet önt bele!”

„Amidőn az agár a tizenkét hónapot betöltötte, be lehet vezetni a vadászatba. Fiatalabb korában nem ajánlatos, mivel a jól tartott és nevelt kölyök agár, tüzénél fogva nagyon könnyen örökre megszakadhat

Az agarászat az úri szórakozások közé tartozott, ugyanakkor minden tiltás ellenére a szegény családok sokszor egyetlen megélhetését jelentették az agarak.

A II. Világháború alatt, után csaknem kipusztult. Mára a MEOE és a tenyésztők áldozatos munkájának hála, ugyan korántsem népes, de biztos alapot nyújtó állomány alakult ki, így a MEOE   2007.07.11-től megszüntette az ismeretlen származású  magyar agarak „B” törzskönyvezését.

Az országgyűlés 2004-ben a magyar agarat nemzeti kinccsé nyilvánította és Magyarország jelképévé tette.

A helye a mai világban

 

A magyar agárnál szerencsére nem vált el egymástól a kiállítási és a verseny típus, és nem is szeretnénk, ha ez történne.

 Ha szétválasztanánk a vonalakat, a verseny típus a sebesség növelése miatt óhatatlanul egyre nagyobb hasonlatosságot mutatna az angol agárral, ami sajnos élő probléma, míg a kiállítási típusban megjelenhetnének a betegségek, és az anatómiai hibák. Természetesen így sokkal nehezebb, de ugyanakkor sokkal nemesebb feladat is gyors és jó küllemű agarakat tenyészteni.

Mivel munkakutyáról beszélünk, a nem típusbeli hibák a szerint számítanak súlyosnak, hogy akadályozzák-e a mozgásban.

Az agaraknál fokozottan igaz, hogy bajnok kölyköket csak a tökéletes egészségi állapotú, kiegyensúlyozott idegrendszerű, jó típusú, gyors, szülőktől várhatunk!

A helyét megtalálta a mai világban a magyar agár, mint „mindenes agár, megbízható versenykutya, ugyan lassabb, mint a grey, de ugyanolyan pályabiztos, és nem sérülékeny. Hosszú életű fajta, sokáig fiatalos, nehézség nélkül versenyezhet 8 éves koráig. (eddig engedi a versenyszabályzat) A vadász szenvedélyük a versenypályán vagy coursingen egyszerűen tesztelhető.

Elegáns résztvevői a kiállításoknak, és ha a gazdának kedve támad, nyugodtan látogathatja az ügyességi, vagy szánhúzó versenyeket, vagy akár a munkakutya versenyeket. Mindemellett még pozitívum, hogy rendkívül gyerekszerető, és szoros a gazdával a kapcsolata, így kölyök kortól szabadon engedhető, anélkül, hogy elcsavarogna a gazda mellől.

Épp abban látom a csodát, hogy ezek az ősi fajták, mint az agarak milyen csodálatosan tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és végzik, amire az őseik hajdanán felesküdtek, szolgálják az embert. Ebben a magyar agár élen jár. Bizonyítja, hogy az ősök csodálatos génekkel indították útjára ezt a fajtát, és a tenyésztők kitűnő munkájával egyedülállóan sokoldalú kutyává vált napjaink magyar agara. Méltán lehetünk büszkék rá, és biztosak lehetünk benne, hogy a „,magyarság” jó hírét viszik szét szerte a világban.

forrás

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>