Leszámoltak a kisparaszti romantikával…


image1390899361

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Most tényleg sokat adhattak volna a kisebb gazdáknak, de nem adtak.

Végleg szakított a törpebirtokokra épülő, Ángyán József-féle “kertmagyarországi” ideológiával a kormány, amikor úgy döntött, hogy nem különít el plusz agrártámogatásokat a legkisebb gazdaságok számára az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020 közötti forrásaiból, holott erre egyértelműen lehetősége nyílt volna. Ezzel az „árutermelő pragmatizmus” győzött a „kisparaszti romantikával” szemben, és valószínűvé vált, hogy a támogatáselosztás nem válik választási kampánytémává. A KAP-ból legtöbb pénzt hozó közvetlen kifizetéseket lehetett volna úgy átcsoportosítani, hogy 30 hektárig az eddiginél jóval nagyobb összeg járt volna. Csakhogy a Fidesz-körüli gazdaságok között is sok olyan van, amelyik nem elaprózott területeket, hanem több száz hektáros táblákat művel, így a pénzelvonásos átcsoportosítással kifejezetten rosszul járt volna.

A közelmúltban döntött arról a kormány, hogy nem választja azt a lehetőséget, amely alapján extratámogatásokat lehetett volna fizetni a hazai gazdálkodóknak a 2014-2020 közötti új KAP-ban. Ezt a támogatási formát redisztribúciónak nevezik és a legtöbb uniós pénzt hozó, úgynevezett közvetlen kifizetéseken belül lehetett volna alkalmazni. Brüsszel a redisztribúció bevezetését nem írja elő kötelezően, erről – miként több más támogatási elemről is – a tagországok saját hatáskörben dönthetnek a közvetlen kifizetéseknél.

Redisztribúciós átalánytámogatást az uniós szabályozás szerint maximum 30 hektárig lehet fizetni, de idetartozik a nagyobb gazdaságok területének „első harminc” hektárja is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) korábbi számításai szerint Magyarországon 151 ezer termelőnek van 30 hektárnál kisebb területe, és ezek együttesen 1,05 millió hektárt tesznek ki. Harminc hektár felett pedig 25 ezer gazdaság termel, amelyek „első harminc” hektárja összesen 750 ezer hektárt képvisel. Így a kiegészítő támogatás nálunk együttesen 1,8 millió hektárra terjedhetett volna ki.

 


MTI-fotó: Komka Péter

 

Az átalánytámogatás legfeljebb 65 százaléka lehetett volna az egy hektárra jutó átlagos támogatásnak és maximum a közvetlen kifizetések 30 százalékát érhette volna el. Magyarország az új KAP-ban összesen 1,275 milliárd eurós éves támogatást kap, így – mintegy 5 millió hektáros referenciaterülettel számolva – az AKI az átlagos hektáronkénti támogatást 257 euróban határozta meg. Ebből következően az egy hektárra jutó átalánytámogatás ennek maximum 65 százaléka, vagyis 167,2 euró lehetett volna.

E támogatási forma nyilvánvalóan a kisgazdaságoknak kedvezhet és jelentősen csökkentheti a nagyüzemek területalapú forrásait. Ha például a 65 százalékos maximális átcsoportosítási mértéket léptettük volna életbe, az AKI számításai szerint 70 hektár lett volna az az üzemméret, amely alatt a gazdaságok összességében jobban, felette pedig rosszabbul jártak volna eddigi támogatási szintjükhöz képest.

A maximális, 167,2 eurós hektáronkénti átcsoportosítással számolva a legfeljebb 30 hektáros termelők az új KAP-ban hektáronként 307 eurót kaphattak volna, míg a nagyobb gazdaságok 30 hektár feletti területeire csak 140 eurót alig meghaladó összeg jutott volna. Tavaly ugyanakkor viszont még minden gazdaság 230 euró hektáronkénti területalapú támogatást (SAPS) kaphatott területmérettől függetlenül. Azzal, hogy a kormány a redisztribúciót nem választotta, ez az összeg a szabályozási szempontból átmenetinek tekintett idei évben 227 euró, 2015-től pedig 214 euró lesz, vagyis továbbra is jóval egyenletesebb támogatáselosztást tesz lehetővé.

 

 

A kormány állásfoglalása azt is jelenti, hogy végleg megbukott a törpebirtokokra épülő, kertmagyarországi koncepció, amelyet Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium korábbi parlamenti államtitkára, ma független országgyűlési képviselő kívánt érvényre juttatni a Fideszen belül. A redisztribúció elvetésével – fogalmaztak az agrarszektor.hu-nak ágazati szakértők – az árutermelő pragmatizmus győzött a kisparaszti romantikával szemben. Az eddigi kifizetéseket nagyrészt konzerváló kormányzati állásfoglalás azzal is járhat, hogy az uniós agrártámogatások 2014-2020 közötti újraosztása nem válik az idei parlamenti választások kampánytémájává – szögezték le.

A redisztribúció mellőzése kifejezetten jó a versenyszférának, amelynek támogatási pozíciói így nem romlanak jelentősen. Szakértők szerint ugyanakkor a kormány döntésében komoly szerepet játszhatott az a mezőgazdasági háttér lobbi is, amely a Fidesz környezetében helyezkedik el. A párt körül ugyanis számos olyan gazdálkodó és agrárvállalkozás található, amely nem kis területeken, hanem több száz hektáron termel, így a redisztribúcióval komoly uniós támogatásoktól eshettek volna el.

Az átalánytámogatás elvetése viszont azzal a következménnyel jár, hogy kötelezően alkalmaznunk kell a nagyobb gazdaságok differenciált támogatáscsökkentési szabályait, az úgynevezett cappinget, amelyet elhagyhattunk volna, ha a redisztribúció hatályba lép. A capping arra irányul, hogy a nagyüzemek az eddigieknél kevesebb támogatást kapjanak, bár a végül elfogadott előírások jócskán „felpuhultak” az eredeti brüsszeli tervekhez képest. A korábbi elképzelések 150-300 ezer eurós éves támogatás felett 20-100 százalékos elvonást irányoztak elő, míg a végül elfogadott, kompromisszumos tagországi megállapodás „minimum 5 százalékos” lefaragást határozott meg 300 ezer euró felett.

Az 5 százalékos, 300 ezer euró éves támogatás feletti csökkentést tehát be kell vezetni, de Brüsszel lehetővé tette, hogy az elvonásra ítélt összegből a bér- és közterheket le lehessen vonni. Így – véli az AKI – a capping mindössze néhány tucat hazai gazdaságot érint, amelyek együttesen évi 1-2 milliárd forintnak megfelelő támogatástól eshetnek el. Ezért e rendszer jóval kisebb kifizetési „megrázkódtatást” okoz az átalánytámogatás bevezetésével szemben, és a legális foglalkoztatás növelésére ösztönözheti a mezőgazdasági társaságokat.

Ezzel párhuzamosan a kormánynak végső soron arra is maradt eszköze, hogy a redisztribúció helyett más csatornákon juttasson többlettámogatásokat a legkisebb gazdálkodóknak. E jogcímet a “kisgazdaságok egyszerűsített támogatásának” nevezik, amelyre évente a közvetlen kifizetések legfeljebb 10 százalékát lehet fordítani, ha egy-egy tagállam így dönt.

A kormány már határozott arról, hogy e támogatási formát bevezeti. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az új lehetőség a hazai gazdák felére terjedhet ki, ha az érintettek csatlakoznak majd a rendszerhez. Ennek lényege, hogy a belépő termelők fejenként évi 500-1250 euró közötti összeget kaphatnak és mentesülhetnek több szabályozási kötelezettség betartása alól.

Az 500 eurós éves alsó határ azt jelenti, hogy minden olyan gazda is ekkora összeget vehet igénybe, aki az eddigi támogatási rendszerben éves szinten kisebb összeghez jutott, mivel támogatásait 500 euróra kerekítik fel. Ezért – érvelnek szakértők – a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása valójában egyfajta támogatásnövelő redisztribúcióként fogható fel, de az utóbbihoz képest jóval kisebb átcsoportosítással jár.

Egyelőre azonban nem tudni, hogy e célokra pontosan mennyit fordítunk a közvetlen kifizetéseken belül. A VM szerint e támogatást azok a gazdálkodók veszik majd igénybe, akik 1-6 hektáron gazdálkodnak. Egy korábbi AKI számítás szerint mindenesetre az egyszerűsített kisgazdasági támogatás 3,4 százalékot emésztene fel a 10 százalékos elméleti maximummal szemben.

irta: (Hazafi László), forras:agrarszektor.hu

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>