Köszönjük nektek, köszönjük Buda Cash! Emlékezzünk “nagyjainkra” !


convert

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Bár a Buda Cash ügye jó eséllyel pályázik a “magyar pénzügytörténet legnagyobb brókerbotránya” címre, nem ez volt az első ügy, amikor milliárdok tűntek el brókercégekben. Hogy legyen összehasonlítási alapunk, összeszedtük az eddigi legnagyobb magyar brókerbotrányokat a Postabanktól a Kulcsár-botrányon keresztül a Fortress-ügyig.

A Buda-Cash tulajdonosai a jegybank szerint – ki tudja, mióta és milyen módszerekkel – akár százmilliárd forint kárt is okozhattak a cégcsoport ügyfeleinek. A hasonló lenyúlások története nagyjából a brókercégek működésével lehet egy idős.

A legmegdöbbentőbb viszont mindig is az, amikor (el)ismertebb, nagyobb, messziről megbízhatónak látszó vállaltokról derül, hogy bizony ők is csaltak, nem is akárhogy. Összeszedtük a BC-botrány pár ismertebb előzményét. Többségük sajnos minimális következménnyel büntette az elkövetőket. Vajon folytatódik az ártatlanok kora?

Az eredeti “brókerbotrány”

Mi történt, kik a főszereplők?: Ezt a címet eddig a Kulcsár-ügyként is ismert eset kapta a magyar sajtótörténetben, aminek főszereplője Kulcsár Attila, a K&H Equities brókercég üzletágvezetője volt, aki pár év alatt bukott vidéki pénzváltóból 70-80 milliárd forintot kezelő sztárbrókerré vált.

A botrány 2003 júniusában pattant ki, amikor ismeretlenek megverték Szász Károlyt, a PSZÁF akkori vezetőjét, szerinte azért, mert a felügyelet éppen akkor büntetett meg két céget, amiért azok szabálysértően vásárolták meg a Pannonplast Rt részvényeit. A szálak Kulcsárhoz és a K&H-hoz vezettek: kiderült, hogy Kulcsár évek óta átverte az ügyfeleit, azok pénzének egy jó részét elsikkasztotta, a maradékból pedig nagyokat vesztett a tőzsdén.

A Pannonplast felvásárlásával a korábbi veszteségeit akarta befoltozni a számlákon, nehogy kiderüljön, hogy Kulcsár eljátszotta az ügyfelek pénzét. Kulcsár ügyfelei nagyobb hozamot értek el a kezelt pénzükön, mint amennyit Kulcsár mondott nekik, a különbözetet pedig a bróker elsikkasztotta, offshore számlákon és a Britton cégcsoport befektetésein keresztül tisztára mosta, majd ebből VIP-ügyfeleinek és bűntársainak vaskos borítékokban küldte az általa garantált, fix 20 százalékos hozamot Gyuszival, a taxissal.

03

Fotó: Barakonyi Szabolcs
Kulcsár és bűntársai a vád szerint összesen 23 milliárd forintot sikkasztottak el, és 8,3 milliárd forint kárt okoztak.

Mi lett az üggyel? A sűrű politikai összefonódásokkal is terhelt csalássorozatban 2005-ben emeltek vádat, 2008-ban hirdettek ítéletet első fokon, 2010-ben viszont a Fellebbviteli főügyészség ezt megsemmisítette, és az egész ügyben új eljárást írt elő az elsőfokú ítélet hibái miatt. Legutóbb idén januárban lehetett olvasni az ügyről, akkor éppen iratokat ismertettek a valószínűleg még egy ideig elhúzódó pereskedésben. Eredetileg 24 vádlott volt, köztük a K&H és a Britton vezetői, az új eljárás 18 ember ellen folyik csalásért, sikkasztásért és okirat-hamisításért.

Városok pénzét nyúlták le

A rendszerváltás utáni vadkapitalizmus egyik legtipikusabb története volt a Globex-botrány, amelyik amúgy az itt felsoroltak közül mind a mai napig a legnagyobb nyomot hagyta maga után Budapesten.

A Globex 1989-ben kicsi Kft-ként kezdte, majd Rt-vé, ’93-ra pedig cégcsoporttá alakult, ami hatalmas hozamot ígérő ingatlanbefektetésekkel csábította a befektetőket. A cég a luxuslakás- és szállodaépítéseit banki hitelekből és a befektetőknek árult kötvényekből finanszírozta, a pénze viszont általában be volt építve a házakba, törleszteni pedig csak akkor tudtak, ha eladták az ingatlant. Ügyeskedésen és jogi kiskapukon keresztül újabb és újabb befektetőket vontak be, köztük önkormányzatokat is:

Soprontól 3,2 milliárdot, a budapesti XI. és XII. kerülettől pedig 500 és 600 millió forintot kapott a Globex.

1997-98-ra viszont teljesen eladósodtak, a rájuk bízott értékpapírokat sajátjukként adták-vették, a befolyó pénzből pedig a tartozásaikat törlesztették és a cégeik működését fizették. Nyomozás Sopron panaszai miatt indult, de kiderült, hogy összesen 6 milliárd forintot sikkasztott el a cégvezetés, ebből 300 milliót 600 kisbefektetőtől. Őket 1999-ben nagyjából kártalanította a Befektető Védelmi Alap, már ha tudták valamilyen nyugtával igazolni a befektetésüket, ami nem mindig sikerült.

Mi van most: Az ügyben 2010-ben hirdettek másodfokú ítéletet, ekkor Postáné Vellai Györgyike Klára elsőrendű vádlott, a cég vezérigazgatója hat, vajda János, a Globex egyik tulajdonosa négy évet kapott. Ami maradt az ügyből, az a Margit híd felett, a Rózsadombon éktelenkedő, befejezetlen SZOT-szálló, amit a Globex akart befejezni, azóta pedig a CIB bank árulja, de közel 5 milliárd forintért eddig nem kellett senkinek.

Amikor nem jön be az ingatlanbiznisz

Mi történt, kik a főszereplők? Lupis Józsefről, a Lupis Brókerház vezetőjéről 1994-ben derült ki, hogy éveken keresztül hamisította azokat az igazolásokat, amiket fedezetként mutatott be ügyfeleinek. Lupis a pénzek tulajdonosainak tudta nélkül tudott olyan kockázatos ingatlanbefektetésekbe beszállni, amik nem hozták vissza a befektetett pénzt. Lupis partnerei között olyan állami intézmények is voltak, mint a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minsztérium, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, vagy a MÁV.

Mi lett az üggyel? A botrány akkor derült ki, amikor a brókerház 1994-ben csődeljárást kért saját maga ellen. Lupist 1998 nyarán sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték el hat év börtönre, és 2003-ban szabadult kedvezménnyel.

Fun fact: Lupis Józsefet 2011-ben azért jelentették fel, mert nem vitte vissza a tulajdonos céghez a nagy értékű, 8 millió forintra taksált kölcsönzött autót. Egy felső kategóriás Skodával lépett le, aminek a bérleti díját sem fizette meg.

Princz Gábornak bejött a kilencvenes évek

Mi történt, kik a főszereplők? Princz Gábor két okból is óriási sikerszériában volt a kilencvenes években: egyrészt a magyar politikai-, gazdasági- és kulturális szférák sok ismert közéleti személyiségével jóban volt, másrészt kívülről nézve a prosperáló Postabankot vezette.

Ezt a két dolgot ráadásul össze is kötötte: nagyjából 647 millió forintnyi, piacinál jóval kedvezőbb kamatozású hitelt osztott szét a barátai között. 1997-ben aztán elszabadult a pokol: az ÁB-Aegon egyik tisztségviselője elkezdte terjeszteni, hogy a bank csődbe fog menni, amitől klasszikus bankpánik alakult ki, és a betétesek elkezdték megrohamozni a Postabankot, amit végül az államnak kellett kimentenie. Így derült ki, hogy Prinz és társai gyakorlatilag mindenkit félrevezettek: a könyvelést úgy variálták, hogy simán el tudták titkolni a bank gigantikus, 150 milliárdos veszteségét.

Mi lett az üggyel? Princz sikerszériája a kilencvenes évekkel együtt illant el: 1999-ben ott kellett hagynia a bankot, amikor az ügyészség 36 milliárd forintos értékben elkövetett hűtlen kezelés miatt indított ellene pert. A Legfelsőbb Bíróság 2009-ben végül 3,6 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A Postabankot átvette az állam, majd eladták az Erstének, amivel összeolvadt.

Bennragadtak a milliárdok

Mi történt?: A kilencvenes évek vége nem volt egy könnyű időszak a brókercégeknek, 1998-ban több ilyen cég ellen is eljárás indult. Közülük is kiemelkedik talán a LaSalle Értékpapír Rt. története, aminek az élére 1998 szeptember 8-án rendelt biztost a felügyelet, ezzel felfüggesztve a cég működését. Ahogy azt a Beszélő cikke írta,

a brókercég előszeretettel nyúlt az ügyfelei eszközeihez,

kötött kétes származékos ügyleteket és ezek veszteségei miatt közel került ahhoz, hogy ne tudja kifizetni az ügyfeleit.

A cég egyik legnagyobb húzása az volt, hogy a győri Graboplast 2 milliárd forintnyi állampapírjátmás tartozásai fedezetéül átutalta más befektetőknek, köztük valószínűleg a Budapest és az OTP alapkezelőknek.

Mi lett az üggyel?:  A Graboplast, ami felvásárlásokhoz rakta félre az értékpapírokat, 1999-ben több perben is próbálta visszaszerezni a vagyonát az alapkezelőktől. A LaSalle is perben állt több másik céggel, amit végül 2000-ben meg is nyert, így a Budapest Növekedési Alaptól 1,71 milliárd, a Cívis 95 alaptól pedig 240 millió forintot visszaszerzett, ami visszafizethettek a Graboplastnak.

A cég vezetői közül Morvay Gábor, a LaSalle vezérigazgatója nem sokkal a brókerház felfüggesztése után, még ’98 szeptemberében öngyilkos lett, egy másik vezető, Deák Endre pedig 2010-ben egy másik botrány, az Eclipse-ügy vádlottjaként bukkant fel újra. Az Eclipse informatikai cég 2003-ban alakult és nagy állami megrendeléseket nyert el, viszont a vád szerint fiktív szerződésekkel több, mint egymilliárd adót csaltak el. Deákot és 12 társát 2013 januárjában első fokon felmentették, a másodfokú eljárás még tart.

Zsolt csak be akart kerülni a felső tízezerbe

Mi történt, kik a főszereplők? A Fortress néven indult csalást már 2010 környékén elkezdték szervezni, de a pénzek nagy részét 2013 során szívták fel. Összesen egyébként nagyjából hétmilliárd forintot tüntetett el a kamucég. A Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberben kezdett fellépni az első ránézésre is csalásgyanús ügyben. Novemberben Máltára költöztették a céget, idén márciustól kezdve pedig egy kitalált szingapúri cég, a Magenta nevében kezdtek szerződéseket kötni.

szabo

Szabó-Forrai Zsolt

A felügyeleti engedély nélkül betétet gyűjtő Fortress négy dologgal gyorsan kétes hírnévre tett szert a befektetésekkel foglalkozók körében: a kamu logóval és kitalált cégtörténettel, a matematikailag is piramisjátéknak tűnő befektetésekkel, a nevetséges honlappal és a formai hibáktól hemzsegő szerződésekkel, és azzal, hogy a pénzt az alapító-tulajdonos Szabó-Forrai Zsolt magánszámlájára utaltatták a befektetőkkel. Ezek az ordító jelek mégsem bizonyultak elégnek ahhoz, hogy legalább kétezer ember ne dőljön be az átverésnek.

Mi lett az üggyel? Október közepén döntött a bíróság Szabó-Forrai Zsolt előzetes letartóztatásáról. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya üzletszerűen különösen nagy kárt okozó csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást az 51 éves férfi ellen. Úgy tudjuk, a károsultak eközben folyamatosan próbálkoztak azzal, hogy visszakapják a befizetett pénzüket – sikertelenül.

Szerző: index.hu

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>