Ki fog előbb szomjan halni? Száz év alatt negyedére csökkent az egy emberre jutó ivóvíz mennyisége


szarazsagkina

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Van, ahol naponta 15-20 kilométert gyalogolnak a vízért, más területeken a források szennyezettségével van baj. Előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben konfliktusokhoz vezethet a vízhiány.

A 20. század elején egy főre körülbelül 25 ezer köbméter víz jutott évente, azóta a népesedésnövekedés következtében ez negyedére, hatezer köbméterre csökkent. Ezzel párhuzamosan a vízhasználat kétszer nagyobb mértékben nőtt, mint a népesség száma, magyarázta el Somlyódy László akadémikus.

Vízzel teli edényeket visznek a fejükön asszonyok Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam nyári fővárosában, Szrinagarban 2014. március 22-én, a víz világnapján. (MTI/EPA/Faruk Hán)

Előrejelzések szerint harminc-negyven év múlva több közel-keleti, dél-amerikai és európai ország is vízhiánnyal fog küzdeni, ami konfliktusokhoz is vezethet, a vízhiány pedig a 21. század egyik legsúlyosabb problémája lehet. Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője azt mondja, lenne elegendő víz, csak nem megfelelően használjuk fel. Eljutottunk odáig, hogy egy korábban kimeríthetetlennek hitt erőforrás fogyásnak indult.

Kossuth Rádió, Közelről

 

Aggasztó tendenciák szerepeltek a Világgazdasági Fórum idei jelentésében is, mely szerint a vízhiány ma már minden kontinenst érint. Ausztrália a legszárazabb. Nemcsak hogy apadnak a folyók, hanem a kisebbek teljes kiszáradásától tartanak. Az ausztrál kormány a tengervíz édesvízzé átalakítását végző üzemet is telepített már, nagyüzemi szinten sótalanítanak. A tengervíz ihatóvá tétele azonban drága művelet; de az ivóvíz nagy távolságokra szállítása sem olcsó.

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>