Itt vannak a kormány terveinek vesztesei és nyertesei 2015-ben!


128570

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

A parlamenti képviselők hétfőn várhatóan elfogadják a 2015-ös költségvetést, mely számos ponton átírja az emberek és vállalkozások életét. A költségvetés mellett több nagyszabású törvényt is elfogadott az ősszel a kormánytöbbség. Gyűjtésünk szerint sokan szívhatják a fogukat a jövő évre tervezett intézkedések miatt, de vannak, akik örülhetnek. Itt és most minden megtalálható ebben a cikkünkben!

Nem éppen a gazdaságpolitika konszolidációjának éve lesz a 2015-ös. A hétfői elfogadásra váró költségvetési törvény, valamint a már eddig elfogadott számos jogszabály (adótörvények, kiskereskedelmi láncok veszteséges működését szankcionáló jogszabály, stb.) ugyanis rengeteg új intézkedést tartalmaznak, amelyek lényegesen befolyásolják az emberek és vállalkozások hétköznapjait. A hétfői parlamenti szavazás apropójából összegyűjtöttük a tervezett lépéseket.

A tervezett lépéseket két csoportba soroltuk attól függően, hogy mely irányba változtatják meg a gazdasági szereplők helyzetét (az intézkedések kapcsán a Költségvetési Felelősségi Intézet múlt héten bemutatott elemzését is segítségül hívtuk).

Vargáék bejelentik
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Banai Péter költségvetésért felelős államtitkár ma délután, várhatóan 15 órakor (a parlamenti zárószavazás után) sajtótájékoztatót tart a 2015-ös költségvetésről. Az eseményről tudósítunk.

Akiknek az életébe belegázol:

1. Pedagógusok. A költségvetési törvény megszüntetné a pedagógusbérek minimálbérhez kötését. Az érdekvédő szervezetek szerint az illetményalap minimálbérhez való rögzítése hosszú távon a legfontosabb eleme volt az életpálya-modellnek. Garanciaként tekinthettek rá a pedagógusok, ezért ennek megváltoztatását egyértelműen hátrányként értékelik.
2. Magánnyugdíjpénztári tagok. A költségvetést megalapozó törvény értelmében meg kell szüntetni azt a magánnyugdíjpénztárat, amelynél a taglétszámhoz képesti befizetők aránya a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül nem éri el a 70%-ot.
3. Az M0-ás fizetőssé tétele kiadásemelkedéssel jár a Budapest környékéről/környékére ingázók esetében. Emellett a főváros környéki bevásárlóközpontokba járókat is érintik az útdíj-változások: vagy kifizetik a vásárlók az éves 5 ezer forintot, vagy pedig alternatív útvonalat keresnek.
4. Vasárnapi boltba járók. Várhatóan 2015 márciusától zárva lesznek a kereskedelmi egységek vasárnaponként, így akik ezen a napon vásároltak, azoknak át kell állniuk más napra, vagy a kisebb boltok felkeresésére.
5. Kiskereskedelmi láncok. A külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat több intézkedés is negatívan érintheti jövőre. Ezek közül az egyik az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávossá tétele és látványos megemelése. A második csapás a veszteséges működés szankcionálása, a harmadikilyen intézkedés a pálzastop meghosszabbítása, a negyedik gyomrost pedig a boltok vasárnapi zárva tartása jelentheti számukra (ennek elfogadása hétfőn várható).
6. Minimális árréssel működő kereskedő, illetve közvetítő cégek. Változik a társasági adónál a nyereségminimum számításának módja. A jövőre életbe lépő tervezet szerint a nyereségminimum számítása során a későbbiekben már nem szabad figyelembe venni csökkentő tételként sem az ELÁBÉ, sem a közvetített szolgáltatás értékét. Vagyis a teljes árbevétel 2%-a után kell megfizetni a társasági adót.
7. Dohánygyártók, dohánykereskedők. Jövőre egyszeri rendkívüli egészségügyi hozzájárulástkell fizetniük a dohányipari vállalatoknak, az árbevétel arányában. A cégek között vannak, akik nagyon rosszul járnak, de vannak, akik minimális adófizetési kötelezettséggel megússzák a történetet.
8. Dohány-nagykereskedők. A trafiktörvény 2.0 átalakítja a dohány-kiskereskedelem ellátást azzal, hogy közbeiktat egy új szereplőt: a központi dohányellátót. Az még nem dőlt el, hogy ezt a szerepetmely cég fogja betölteni, vagy az állam saját vállalkozáson keresztül fogja ellátni.
9. Cigizők. Az új trafiktörvény egyben jövedéki adóemelést is tartalmaz a dohánytermékek esetében.
10. A munkavállalókat érintő cafeteria-változások. A béren kívüli juttatások kedvezményesen adható teljes összege évi 500 ezer forintról 450 ezer forintra csökken. Csak a SZÉP kártya adható kedvezményesen 200 ezer forint felett.
11. Korkedvezményes nyugdíjban részesülők. Az idei év végén megszűnik a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége. Ezt azok vehették igénybe, akik éveket dolgoztak veszélyes munkakörökben, és az egészségük védelme érdekében korhatár előtt mehettek nyugdíjba.
12. Befektetési alapok. Vagyonarányos különadót kell fizetniük, közben megszűnik az őket terhelő pénzügyi különadó. Összességében körülbelül 900 millió forinttal növekedhet terhelésük.
13. Megszűnik a portfóliókezelés áfamentessége.
14. Bankok. A devizahiteles elszámolás miatt 900-1000 milliárd forintos veszteség éri a bankokat jövőre.
15. Energiaadó emelése. Az energiát értékesítők által fizetendő adó mértéke jövőre 5,5%-kal emelkedik.
16. A legnagyobb médiacégek. Jövőre a reklámadó legfelső kulcsa 40%-ról 50%-ra emelkedik, ez a hírek szerint az RTL-t és a TV2-t érintheti érzékenyen.
17. A gázüzemű autók tulajdonosai. A tervek szerint jövőre emelkedik a sűrített gáz jövedéki adója
18. Fuvarozókat érintő változások. Az EKÁER rendszer bevezetése a hírek szerint jelentős adminisztrációs teherrel jár nemcsak a fuvarozó cégeknél, hanem a kereskedő cégeknél is. Ezen kívül az adóváltozások értelmében a fuvarozók a tevékenységükhöz felhasznált gázolaj jövedéki adójából kisebb összeget igényelhetnek vissza (17 forint helyett 11 forintot).
19. Pálinkát főzők. A magánfőzésű pálinka határa 200 literről 50 literre csökken, és a magánfőzött párlat után 1000 forintot kell fizetni. Megszűnik a bérfőzetés adómentessége az első 50 literre, a jövedéki adó mértéke tiszta szeszre számítva 167 ezer forint hektoliterenként.
20. Nehezebb helyzetben lévő településen élő lakosok. A 2015-ös adószabályok nagyobb mozgásteret adtak az önkormányzatoknak helyi adó kivetésére. Az új helyi adók bevezetéséről szóló első hírek meg is érkeztek, így a nehezebb gazdasági helyzetben lévő települések lakói aggódhatnak.
21. Alkoholt vásárlók. A népegészségügyi termékadó alá eső termékek köre az alkoholtermékekkel bővül.
22. Háztartási árucikkeket vásárlók. Jövőre még több termékre lesz érvényes a környezetvédelmi termékdíj, például irodai papír, háztartási vegyi áruk (szappan, mosószer, szépség- és testápoló készítmények), művirágok.
23. Nem biztosítottak. Az egészségügyi szolgáltatási járulék (a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók, nem-biztosítottak által fizetendő járulék) havi összege 6810-ről 6930 forintra emelkedik.

Akik örülhetnek:

1. Devizahitelesek. A bankok elszámoltatása és a forintosítás után jövőre 900-1000 milliárd forinthoz juthatnak a devizahitelesek.
2. Bankkártyával fizetők. A bankkártyás fizetések után nem kell tranzakciós illetéket fizetni, helyette a bankkártyás fizetési műveletek utáni egyszeri díjat vezetnek be. A díj mértéke érintésmentes fizetési funkció használata esetén évi 500 forint, e nélkül évi 800 forint.
3. Lex OTP. Egy ponton úgy változik a bankadó szabályozása, ami kedvez a pénzintézetnek (az ukrán helyzet miatt).
4. Akik rendszeresen igénybe veszik az autópályák által nyújtott gyors, környezetbarát és biztonságos szolgáltatást egy bizonyos desztináció tekintetében – pl. Budapest-Balaton; Győr-Tatabánya, Miskolc-Nyíregyháza, stb. -, azok akár jobban is járhatnak az újesztendőben, mint eddig. Számukra az éves, megyei területi hatályú e-matricák jelenthetik a kedvezőbb megoldást, ugyanis míg korábban nekik az éves, a teljes fizetős hálózatra érvényes e-matrica állt rendelkezésükre, addig január 1-től – ha kilenc megyénél kevesebbet érint a rendszeres fizetős úthasználat – az éves megyei e-matricák kombinálásával összességében kisebb díjfizetéssel vehetik igénybe az autópályákat.
5. Cigi-csempészek. A dohányipari különadó, valamint a központi dohányellátó közbeiktatása a piaci szereplők várakozása szerint áremelést okozhat, ez pedig újabb löketet adhat a cigaretta feketepiacának.
6. A központi dohányellátó. Milliárdos piacot nyerhet magának a jövőbeli nyertes és a kormány még adóintézkedéssel is segít neki.
7. Egyes dohányipari cégek. A sávos dohányipari különadó bizonyos cégeket sokkal kevésbé sújt.
8. Első házasok. Két éven keresztül havi 5 ezer forintos szja-kedvezményre jogosultak a friss házasok.
9. Részmunkaidőben dolgozók. A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló esetén a részmunkaidős foglalkoztatásra a teljes munkaidős foglalkoztatással egyezően legfeljebb havi 100 ezer forint jövedelemig lehet igénybe venni a kedvezményt, míg korábban csak a 100 ezer forintnak a részmunkaidő teljes munkaidőhöz mért arányában lehetett.
10. Nyugdíjasok. Jövőre is az inflációval megegyező ütemben növekednek a nyugdíjak, éves szinten ez 1,8%-os növekedést jelent számukra.
11. Hústermelők. Az 5%-os áfa-körbe tartozó élelmiszertermékek köre bővül: az élő vagy félig feldolgozott szarvasmarha, juh, kecskehússal.
12. Építőipar. Az uniós forrásoknak, valamint a kormány beruházási terveinek (például 169 milliárd forintos beruházási alap) fényében jövőre is jól teljesíthet az építőipar.

+1: Kereskedelemben dolgozók. A boltok vasárnapi zárva tartása kettős hatással jár a munkavállalókra. Egyrészt pozitív, hogy együtt lehetnek családjaikkal, viszont negatív oldala, hogy elveszítik a vasárnapi pótlékukat.

Szerző: Csiki Gergely, index.hu

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>