Ismét lesz bányászképzés Magyarországon – És bánya lesz hozzá?


AG_Markushegyi_banyauzem_013

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Két évtized elteltével, a 2014/2015-ös tanévben újraindult a vájárképzés Magyarországon. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az egyik képzőhelynek, a komlói Kökönyösi Oktatási Központ szakiskolájának tanévnyitóján azt mondta: a leendő vájárok azzal, hogy szenet termelnek majd, a magyar állam függetlenségét is védik.

A politikus közölte, riasztó híreket hallani arról, hogy a nagy kelet-európai átalakulások során elzárhatják a gázcsapokat, és számos ország energia nélkül maradhat. Hangsúlyozta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ezzel zsarolják, s bár erősen függ a külső erőforrásoktól, a szénvagyonát több milliárd tonnára becsülik.Hoppál Péter kijelentette: “szeretnénk a magunk kezébe venni a sorsunkat, ehhez meg kell nézni, milyen saját energiaforrásokat vehetünk igénybe a jövőben, és újra szükségünk lesz olyan szakemberekre is, akik azokat felszínre hozzák”.Szavai szerint a vájárok munkába állásával részben rajtuk is múlik majd a “jövőnk szabad alakításának lehetősége”. A vájár a bátrak foglalkozása, veszélyekkel járhat, ezért jó erőnlétet, óvatosságot követel, valamint csapatmunkát, jó szaktudást és sokoldalúságot igényel – tette hozzá.

Azt mondta: ettől az évtől újra van jövője ennek a gyönyörű munkakultúrának, s bár a vájár szakma biztos jövőt ígér az azt tanulóknak és családjuknak, művelői könnyen átképezhetik magukat, úgy is megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.

Polics József, Komló fideszes polgármestere arról szólt, hogy a kétkezi munkát nem szabad lebecsülni, anélkül ugyanis nincs GDP-növekedés. Arra kérte a fiatalokat, tanuljanak, és legyenek büszkék arra, hogy a továbbtanulásnál szakmát választottak.

Széplábi András, a szakiskola igazgatóhelyettese az MTI érdeklődésére elmondta, hogy két évtized után Baranyában, Nógrádban és Borsodban indul be újra a hároméves vájárképzés. Komlón tizenkét fiatal tanulja ezt a szakmát.Hozzátette: a diákok egyéves gépészeti, ács és kőműves alapképzés után sajátíthatják el a bányaismereteket, majd képessé válnak bányagépek kezelésére, szerelésére, geológiai, geodéziai, hírközlési berendezések használatára is.Az igazgatóhelyettes megjegyezte, hogy egy tanbánya nyitása mintegy félmilliárd forintba kerülne, amit egyetlen oktatási intézmény sem tudna finanszírozni, ezért a komlói vájártanulók a mélyműveléssel kapcsolatos gyakorlatot várhatóan a bakonyoszlopi bányában szerezhetik meg.

Kincs, ami nincs

A Figyelő korábban már megírta, nem teljesen egyértelmű, hogy mi a célja a kormányzatnak a szénbányák egyre gyakrabban hangoztatott újranyitásával. A földgáz drágulása miatt a világ egyes pontjain az energiaszektorban is reális alternatíva lehet a szén, de Magyarország valószínűleg nem ilyen hely.Beteges, hogy szinte már szégyellni kell, ha egy országnak szene van, és ki akarja bányászni – mondta néhány hete Ózdon Orbán Viktor, ismét megerősítve, hogy a kormányzat komolyan számol a rendszerváltás után szinte teljesen leállított hazai szénbányászat felfuttatásával. A Fidesz ugyan jó ideje kokettál már a szénnel, a kitermelés jelentős bővítésére vonatkozó tervek, csak az elmúlt hónapokban jelentek meg igen élesen a kormánypárt kommunikációjában. Azóta, hogy a miniszterelnök tavaly ősszel a rezsicsökkentés szénre és tűzifára történő kiterjesztéséről beszélt, a kabinet folyamatosan napirenden tartja a témát, lényegében hetente érkezik egy megerősítő nyilatkozat valakitől.

Bár az időzítésben feltehetőleg a választások közeledte is szerepet játszik, egyre inkább úgy fest azonban, hogy a kormányzat nem csak kampánytémaként számol a szénnel. Az ígéreteken túl ugyanis konkrét lépések is történtek már. Értesüléseink szerint a szaktárca és a különböző szakmai szervezetek között rendszeresen van egyeztetés a kérdésben, Borsod-Abaúj-Zeplén és Baranya megyékben pedig klaszterek is összeálltak jövőbeli bányanyitások érdekében. Utóbbiakban a helyi önkormányzatok mellett vállalkozói érdekképviseletek, illetve tudományos műhelyek is helyet kaptak, és a Figyelő úgy értesült, most épp befektetőket keresnek a tervezett projektekhez. Más kérdés, hogy ez a legnehezebb része a folyamatnak, szakértők szerint ugyanis a hazai szenet több okból sem lehet gazdaságosan kibányászni. Ráadásul nem csak a bányák és a befektetők hiányoznak, nincsen bányász, és erőmű sem, ahol fel lehetne használni a felszínre hozott szenet.

forrás: figyelo.hu

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>