ÍGY KAPHATSZ HAVI 25 EZER FORINTOT HA ADÓSSÁGOD, TARTOZÁSOD VAN – 2016. JANUÁR 1-TÓL ÚJ TÖRVÉNY VAN ÉLETBEN!


magancsod1-600x400

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Változott a magáncsőd, a családi csődvédelemről szóló törvény! A magáncsődbe belépő ügyfelek akár havi 25 000 forint támogatást is kaphatnak tartozásaik rendezésére.

2015 szeptembere a magáncsődről szóló törvény folyamatos csiszolgatásával telt, 2016. január elséjev újabb könnyítések léptek életbe! . A finomhangolás részleteként kiderült, hogy csődben részt vevők havi 25 000 forintos állami támogatást kaphatnak a havi bevételeik mellé. A támogatásra vonatkozó kérelmet a főhitelezőnek kell benyújtani.

A támogatás kizárólag a főhitelezővel szembeni hitel- vagy lízingtartozás kiegyenlítésére számítható be, vagyis az adós egy fillért sem lát közvetlenül a támogatásból – azt az állam egyenesen a főhitelezőnek küldi meg. A rendelet szerint a támogatás az egyezség megkötésének pillanatában fennálló tőketartozás évi 3,8%-a lehet, és nem haladhatja meg a havi 25 000 forintot. Ha a főhitelező (vagyis a bank) úgy ítéli meg, hogy a támogatási kérelem támogatható, akkor pozitívan bírálja el a kérvényt. Erről a támogatásról a főhitelező és az adós külön megállapodást köt.

Összefoglalva: azok az igénylők, akik – beleértve az adóst és az adóstársat is – legalább 50%-os tulajdonrésszel rendelkeznek abban a lakóingatlanban, amelyre jelzálogjogot jegyeztek be, vagy pénzügyi lízingszerződést kötöttek, az adósság 3,8%-ának megfelelő, de évente legfeljebb 300 ezer forintot kaphatnak a jelzáloghitel törlesztésére.

Módosultak a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény egyes végrehajtási rendeletei! 

2016. január 1-jén hatályba lépett az új törvény!

a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő részletes feladatairól szóló 240/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 471/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a természetes személyek bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásával összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 42/2015. (XII. 29.) IM rendelet, melyek – összhangban a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXVI. törvénnyel – több ponton módosítottak az eljárás részletszabályain.

A törvénymódosítás – az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása és a pénzügyi intézmények indokolatlan adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében – az adós számára választási lehetőséget adott arra, hogy az adósságrendezési eljárást kezdeményező iratokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervénél (a fővárosi és megyei kormányhivataloknál) terjesszék elő. Dönthetnek azonban úgy is, hogy közvetlenül a főhitelező pénzügyi intézménynél nyújtják be ezeket a dokumentumokat. A törvénymódosítás egyebekben nem érintette a főhitelezői kötelezettségeket, és azt sem, hogy ezekben az esetekben is sor kerül a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásra, ha van főhitelező és vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő feladatok ellátását.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő részletes feladatairól szóló 240/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet módosítása:

A rendeletmódosítás a törvénymódosításra tekintettel meghatározta, hogy melyek a Családi Csődvédelmi Szolgálat feladatai azokban az esetekben, ha a magánszemélyek ott kívánják benyújtani az adósságrendezés kezdeményezésével összefüggő kérelmüket.

Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve a dokumentumok előzetes áttekintése után észleli, hogy az adós nyilvánvalóan nem felel meg a törvényi feltételeknek, erre a tényre felhívja az adós figyelmét. Ez a figyelemfelhívás azért fontos, mert ha az adós a kérelmét fenntartja, az adósságrendezés kezdeményezése nem lesz sikeres, azt a bíróság el fogja utasítani, aminek többek között az a következménye, hogy az adós tíz évre el van zárva az újabb eljárás kezdeményezésétől. Ezekben az esetekben csak akkor áll be az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának joghatása, ha az adós 8 napon belül a kérelme fenntartásáról nyilatkozik.

Ha az adósságrendezés kezdeményezése a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervénél történik, akkor ez a területi szerv szolgáltatja az adatot a központi hitelinformációs rendszerhez (KHR).

A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve köteles megkeresni az adós főhitelezőjét annak érdekében, hogy vállalja-e a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő feladatokat.

A természetes személyek bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásában a résztvevők közötti kapcsolattartásról, valamint a főhitelező feladatairól szóló 16/2015. (VIII. 28.) IM rendelet módosítása:

A rendeletmódosítás elsődleges célja az új törvényi és kormányrendeleti szabályokkal való összhang megteremtése volt.

Ha az az adós úgy dönt, hogy az adósságrendezés iránti kérelmét a pénzügyi intézménynél nyújtja be, a pénzügyi intézmény a kérelem befogadása előtt nyilatkoztatja az adóst, hogy nem nyújtott-e be párhuzamosan kérelmet a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervénél is. A pénzügyi intézmény a dokumentumok átvételéről akkor adja ki az átvételi elismervényt, ha kézhez veszi az adós nyilatkozatát arról, hogy az adós máshol nem kezdeményezett párhuzamosan eljárást.

Ha a pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezést kezdeményező dokumentumok előzetes áttekintése alapján észleli, hogy az adós a törvényi feltételeknek nyilvánvalóan nem felel meg, és ezért nem jogosult az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére, haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem átvételétől számított 8 napon belül – az adósságrendezés iránti kérelem bíróság általi elutasításának joghatásaira történő figyelemfelhívással – nyilatkozattételre hívja fel az adóst, hogy erre a körülményre tekintettel is fenntartja-e az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelmét. Ebben az esetben az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának joghatásai csak abban az esetben állnak be, ha az adós legkésőbb felhívás kézhezvételét követő 8 napon belül személyesen vagy postai úton írásban nyilatkozik, hogy fenntartja az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelmét.

Azokban az esetekben, amikor az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának joghatásai beálltak, a pénzügyi intézmény haladéktalanul tájékoztatja a Családi Csődvédelmi Szolgálat illetékes területi szervét az adós bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás iránti kezdeményezésének benyújtásáról, a központi hitelinformációs rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében.

Forrás : http://www.csodvedelem.gov.hu/

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>