Hasonló tapasztalatok, magyarok és tibetiek között…


tibet

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Már legelső Budapesti látogatásom alkalmával észrevettem, hogy Magyarországon nagyon sokan tudnak Tibetről, ami elsősorban Körösi Csoma Sándornak köszönhető. Azt is megtudtam, hogy a magyaroknak is nagyon sok tragikus tapasztalatuk van, melyek meglehetősen hasonlítanak a mieinkhez. A külső és a belső béke egyaránt fontos a mai világban. Először is a pusztítás erői hatalmasak. Ha azokat a fegyvereket, amelyek manapság rendelkezésre állnak, felhasználnánk, nem lenne győztes, mindannyian vesztesek lennénk. Ugyanakkor a mai világban azt látjuk, hogy a különböző népek léte összefonódik: tehát ha valaki megöli a szomszédját, azzal egyben önmagát is elpusztítja, mert olyan mértékű a világban a gazdasági összefonódás és az egymásrautaltság. Ezzel szinte azt is mondhatnánk, hogy a világ minden része önmagunk része, és ezért ha mást elpusztítunk, ha bármiféle háborút kezdeményezünk, akkor az végső soron visszahat ránk; ugyanannyi, mintha önmagunkat pusztítanánk el.

De mit is értünk ezalatt, hogy békesség? A béke nem egyszerűen a konfliktusok, a csatározások hiánya, hanem pozitív tartalommal bíró szó, amely egyfajta jószándék-hozzáállással, együttérzéssel kell, hogy rendelkezzen. A valódi békét nagyon nehéz megvalósítani, ha nincsen belső békességünk. Ezért az egyének és a családok boldogulásában nagyon fontos a harmónia.

Az életünk valódi célja a boldogság. Hogyan valósítsuk meg a boldogságot, hogyan legyünk sikeresek? Ebben a törekvésünkben kulcstényező az elszántság és a kitartó igyekezet. Ahhoz, hogy elszánjuk magunkat a belső béke megvalósítására, önbizalomra van szükségünk. Amíg az ember tudatát félelmek és kétségek kötik le, nagyon nehéz az önbizalmat kifejleszteni magában. Ezért az önbizalom kifejlesztésében nagy szerep jut az együttérzésnek. Másodszor a sikeres élet és a boldogság eléréséhez egészséges test is szükséges. Ezért a következő kérdés, hogyan legyünk egészségesek? Ebben természetesen nagy szerep jut a gyakorlatoknak, a gyógyszereknek és az egészségmegőrzés különböző módszereinek, ám az egészséges testnek is alapvető feltétele a lelki béke. A nyugalommal és a békességgel betöltött tudat kihat a test elemeire.

Az egészséges élet
Sokan megkérdezik tőlem: mi az oka, hogy ilyen egészséges vagyok, és mindig mosolygok. Azt szoktam erre válaszolni, hogy nincs ennek semmi titka, a legfontosabb az, hogy az ember mindig fenntartsa lelki nyugalmát, a harmonikus tudat állapotát. Az egész világon tudják, milyen fontos a nevelés, a tanulás, és ezért maximális figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Annak ellenére, hogy a nyugati államokban növekszik a fejlődés, az anyagi jólét, ezzel párhuzamosan azonban a bűnözés is egyre növekszik, így a nyugati társadalom morális, erkölcsi válságon megy keresztül. Ez egyértelműen arra utal, hogy valami hiányzik. Az emberekben nincs meg az a fajta önfegyelem, ami etikai szabályokon nyugszik. Ezért legalább olyan fontos lenne törődni az erkölcsi tanítással, mint amilyen nagy figyelmet fordítunk tágabb értelemben a nevelésre. Mind a családi élet, mind a társadalmi nevelés esetében sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítanunk az alapvető emberi értékekre. Az iskolákban már a kezdet kezdetétől meg kell teremteni egyfajta emberi, meleg, szerető légkört, és a tanároknak nem csupán az információk átadására kellene törekedniük, hanem arra is, hogy meleg, szeretetteljes atmoszférát teremtsenek. Azok a gyerekek, akik mind az iskolában, mind otthon sok szeretetet és törődést kapnak, az évek során sokkal egészségesebben fejlődnek, mind testileg, mind szellemileg. Felmerül a kérdés, hogy melyek legyenek azok az etikai alapelvek, amelyek szellemében a nevelést végezzük? Vallási alapon történjék-e, vagy a vallásoktól függetlenül? Természetesen a vallások sok emberi értéket hordoznak. Ám ugyanakkor az is meggyőződésem, hogy ezeket az alapvető emberi értékeket el lehet választani a vallásosságtól, vagyis nem szükségszerű, hogy szakrális köntösben jelentkezzenek. A lényeg, hogy kifejezzük az együttérző szeretetet, a másikkal való törődést, s az is nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mennyire káros és romboló hatású a gyűlölet és a harag. Manapság úgy viszonyulnak ehhez a kérdéshez, hogy ezek a tulajdonságok egyszerűen részei a pszichénknek. Az emberek nincsenek tudatában annak, hogy a gyűlölet és a harag milyen nagy mértékben veszélyes a mindennapi életben. Ha valami rosszat tapasztalunk, igazságtalanság ér bennünket, természetes reakciónk, hogy azonnal felháborodunk. A düh valahogy erőssé tesz bennünket, energiatöbbletet ad, s ha túlságosan bátrakká válunk, goromba szavakat kezdünk használni, netán tettlegességhez folyamodunk. Vegyük azt a példát, amikor a szomszédunk megbánt minket. Ha hagyjuk, hogy eluralkodjon bennünk a rosszindulat, és gonosz érzéseket táplálunk iránta, dühösek leszünk rá, ezzel felizgatjuk magunkat. Igazából nem a szomszédunknak ártunk, hiszen neki semmi baja nem lesz, hanem saját magunknak okozunk kárt. Nem tudunk rendesen aludni, nem lesz étvágyunk, a testi-lelki nyugalmunk sérül. Az a kérdés, hogyan bánjunk szomszédunkkal – harag nélkül. Ha ugyanis nem reagálunk semmi módon, azzal hosszú távon az ő romlását fogjuk előidézni, hiszen ránk fog visszahatni mind az a rossz, amit cselekszik. Tehát már csak együttérzésből is tennünk kell valamit, ellensúlyozni az ő tetteit. Ha azonban nem a harag motivál, hanem a józan megfontolás, akkor ezzel sokkal jobb eredményt érünk el a békesség megvalósításában. A tolerancia nem azt jelenti, hogy szó nélkül elfogadjuk a szomszédunk rosszindulatát. A türelemnek az a lényege, hogy az ember nem hagyja, hogy eluralkodjon magán a düh és a gyűlölet, hanem uralja ezeket az érzelmeket. Éppen ezért a türelem nem a gyengeség, hanem az erő jele. Így lehet belső békét, nyugalmat és mások iránti szeretetet, törődést, odafigyelést kialakítani magunkban, és kordában tartani rossz indulatainkat, vagyis a haragot és a gyűlöletet. Ezt úgy hívják, hogy „belső leszerelés”. Ezzel kell elkezdenünk a külső leszerelést.

A külső leszerelés
Végső célunk a Föld teljes demilitarizálása. Ezt természetesen nem lehet könnyen, egyik napról a másikra megvalósítani, de mindig ezt kell szem előtt tartanunk: a belső harmónia által teremtett világbékét. A szeretet, a törődés, az együttérzés kifejlesztésére a különböző vallások eredményes módszereket kínálnak, ezért roppant fontos, sőt alapvető lenne, hogy a különböző vallások összefogjanak és együttműködjenek! A vallások közötti egyetértésnek megvan a közös alapja, hisz annak ellenére, hogy rengeteg eltérés van a hagyományok között, mégis az összes nagy vallás tanítja a szeretet, a testvériség, a másokra való odafigyelés fontosságát. Ha a különböző vallások követői többet tanulnának egymástól, az mindannyiunk hasznára válna. Saját példámból tudom, hogy sokat lehet tanulni más hitű emberektől, mert buddhista szerzetes létemre sokat beszéltem keresztény remetékkel és apácákkal, és számtalan jó dolgot át tudtam venni abból, amit ők elmondtak. Mivel a világon élő emberek sokféle tudati hajlammal rendelkeznek, ezért úgy gondolom szükséges és törvényszerű, hogy sokféle vallási hagyomány létezik. Gyakran találkozom olyan emberekkel, akik vallást váltottak anélkül, hogy átgondolták volna, s ennek gyakran zavarodottság lett a következménye. Természetesen mindenkinek saját személyes joga, hogy bölcs megfontolás, mérlegelés után a hozzá legközelebb álló hitet válassza. Azok, akik felveszik a buddhizmust, vagy bármely más vallást, ne kritizáljanak más egyházakat, mert gyakran csupán önigazolásból bírálják a korábbi vallásukat vagy a szüleik hitét. Nagyon fontos, hogy az alapvető tanításokra helyezzük a hangsúlyt, ne pedig a különböző irányzatok tanításaira. Mi a buddhizmus alapvető tanítása és lényege? Négy nemes igazság, amelyek célja, hogy a dolgok az ok-okozati törvényeknek megfelelően működnek. Mindazok a dolgok, amelyeket tapasztalunk – amelyek megjelennek, majd eltűnnek –, a buddhisták szerint nem véletlenül jöttek létre. Ezeket nem Buddha teremtette, nem is más, hanem a kezdet nélküli okok következményei. Minden emberi lénynek veleszületett természetes adottsága, hogy boldogságra törekszik, és folyamatosan el akarja kerülni a szenvedést. Senki nem akar szenvedni, senki nem akar boldogtalanul élni. Hogyan lehet ezt elérni? Egyetlen módja az, hogy megszüntetjük a szenvedés okait. A nyomorúság ugyanis saját okaiból, saját feltételeiből jött létre. Ugyanakkor a boldogság is csak akkor következik be, ha azok az okok, feltételek beérnek, melyek magát a boldogságot létrehozzák. A négy nemes igazságot azért is ismernünk kell, mert szakadék van a dolgok látszata és az élet igazság között, így gyakran megtévesztenek, becsapnak minket a látszatok. Tehát újra fel kell fedeznünk az igazság működési elveit. Az embernek először meg kell ismernie a szenvedés nemes igazságát, ezt követően természetes lesz, hogy meg akarja tudni a második igazságot is, ami a szenvedés okairól szól. A harmadik nemes igazság a szenvedés megszüntetését tartalmazza, méghozzá annak a teljes és végleges felszámolását, az azt előidéző okokkal együtt.

Véglegesen megszüntetni
Ahhoz, hogy meggyőződjünk, hogy lehetséges véglegesen megszüntetni a rossz érzelmeket, a téves beidegződéseket, meg kell ismerkednünk a valóság végső természetével, ami a harmadik nemes igazságnál merül fel. Amikor az ember meggyőződött a megszüntetés lehetőségéről, akkor továbbléphet a negyedik igazság felé, amely az ösvény nemes igazsága. Az ösvény pedig három fő összetevőből áll. Az első az erkölcsi magatartás. A második a tudati energiák mederbe terelése, irányítása (stramata-nak hívják), vagyis a tudat összeszedettségének. Amikor ez is megvan, akkor az ember ezt az összeszedett tudatát ráirányítja a valóságnak a végső természetére, az ürességre a (sunya-ra) mindez az ösvény fontos része. Ez a buddhista tanítások alaptana. Ezekben az alapvető dolgokban nincsenek különbségek a hinayana és a mahayana iskolák között, hiszen minden buddhista tanítás ezekből a gondolatokból alakult ki. A mahayana szempontjából nem helyes felfogás, hogy a hinayana alacsonyabb rendű ösvény, és ugyanígy a hinayana szempontjából sem helyes az az állítás, hogy a mahayana nem Buddha valódi tanítása. Ezek a szemléletek teljesen tévesek. Ezek után a mahayana gyakorlatra kell, hogy épüljön a tantrayána gyakorlata. Ez olyan, mint amikor az ember teát készít. Először fel kell forralnia a vizet, utána bele kell szórni a füvet, és csak a legvégén kell édesíteni. Tehát a buddhizmus ösvényei egymásra épülnek, nem lehet egy utóbbit előbbre hozni, nem lehet a későbbivel kezdeni. Nem lehet, hogy valaki rögtön a tantrával kezdje a gyakorlatait, ez kivitelezhetetlen, mert hiányzik az alapvetés. Ha nem járja végig ezeket a lépcsőket, illúzió marad, hogy tantrikus istenségként vizualizálja magát. Amíg emberek vagyunk, és emberi lényként létezünk ezen a bolygón, addig az a fontos, hogy meleg legyen a szívünk, és legyen felelősségérzetünk.

Forrás: www.pherald.hu

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>