Háromszor bocsátott meg merénylőjének – 12 éve halt meg a rekordok pápája


C_ABA198806231871-e1490880564669-1024x575

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

2005. április 2-án röviddel fél tizenegy után megszólaltak a vatikáni harangok. Nem sokkal előtte az apostoli palota pápai lakosztályának minden ablakában kigyúltak a fények. Az egész világ megrendülten vette tudomásul Karol Józef Wojtyla, azaz II. János Pál pápa halálának hírét.

A katolikus egyházfő közép-európai idő szerint 21 óra 37 perckor távozott az élők sorából. A halálhírt Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő jelentette be. Ekkor már csaknem félszázezres tömeg virrasztott és imádkozott a Szent Péter téren. Halálával a konstitúció által előírt eljárások kezdődtek meg, amely szabályozza a Szent Péter trónjának megüresedése esetén szükséges teendőket és az új pápa megválasztását is.

Amikor nincs pápa

A pápa halálával a kúriai bíborosok automatikusan elvesztik vatikáni hivatalukat és megbízatásukat, de Vatikán államban természetesen tovább viszik az ügyeket. A pápának nincs “helyettese”, ez a fogalom ismeretlen a vatikáni hierarchiában, a mindenkori egyházfő ugyanis az abszolút uralkodót testesíti meg. Interregnum esetén – tehát a törvényes uralkodó hiányában – a Szent Római Egyház Camerlengója (kamarása) viszi az egyházi ügyeket, s ezt a tisztet Eduardo Martinez Somalo spanyol bíboros töltötte be.

Az uralkodás vége: az összetört halászgyűrű

Így a kamarás feladata volt meggyőződni a pápa elhunytáról, a halottban azonosítva II. János Pál pápát. A szabályok értelmében ő állította ki a hivatalos okmányt, a pápa halotti bizonyítványát is. Karol Wojtyla ujjáról lehúzták a pápai halászgyűrűt, amely az elhunyt pápa uralkodásának végét volt hivatott jelezni. Ezt szintén a Camerlengo törte össze a bíborosi testület előtt. Lepecsételte a pápa lakosztályt. Ide nem mehetett be senki addig, amíg az elhunyt végrendeletét végre nem hajtják. A kamarás átmeneti szerepénél fogva azonban nem hozhatott más, az egyetemes egyházra vonatkozó döntéseket, és nem nevezhetett ki új tagokat a kúriába sem.

Erős szél lobogtatja a bíborosok palástját, amikor elfoglalják helyüket II. János Pál pápa temetési szertartásán a vatikáni Szent Péter téren 2005. április 8-án. A 84 éves korában, április 2-án elhunyt római katolikus egyházfőt a vatikáni Szent Péter-székesegyház altemplomában helyezték végső nyugalomra (MTI/EPA/Maurizio Brambatti) Erős szél lobogtatja a bíborosok palástját, amikor elfoglalják helyüket II. János Pál pápa temetési szertartásán a vatikáni Szent Péter téren 2005. április 8-án. A 84 éves korában, április 2-án elhunyt római katolikus egyházfőt a vatikáni Szent Péter-székesegyház altemplomában helyezték végső nyugalomra (MTI/EPA/Maurizio Brambatti)

Somalo bíboros az eljárási rend szerint hivatalosan tájékoztatta a kardinálisok testületének dékánját, Joseph Ratzinger bíborost, akinek tiszte volt a bíborosi testület tagjainak és a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület képviselőinek informálása II. János Pál pápa haláláról. A Camerlengo eközben átvette az apostoli palota és a nyári pápai rezidencia, a Castel Gandolfo felügyeletét. Sodano bíboros a három (diakónusi, papi és püspöki) rendet irányító bíborosokkal közösen alakította ki a gyászszertartások, illetve a pápaválasztó konklávé programját.

A konklávé a római katolikus egyház által 1274-ben létrehozott alkalmi intézmény, melynek feladata a mindenkori új pápa megválasztása. A szó jelentése arra utal, hogy a pápát választó testületet befogadó helyiséget kulcsra zárják. A helyiséget egy időben be is falazták – a bentiek csak élelmet kaphattak –, hogy a döntés ne húzódjon el és azt mások ne befolyásolják.

A kulcsra zárt bíborosok

II. János Pál pápa 1996 februárjában Universi Dominici Gregis apostoli konstitúciójával rögzítette a pápaválasztás ma is érvényes részletes, s a modern kor követelményeihez igazított szabályait.

A lényeges szabályok megtartása mellett kizárt két évszázadok óta nem alkalmazott döntési módot. Eszerint a konklávé közfelkiáltással és megegyezéssel nem, csak kétharmados szavazással dönthet. De kilencnapi eredménytelen voksolás után a választók egyezséget köthetnek arról, hogy az 50 százalék plusz egy szavazat is elegendő Szent Péter trónja örökösének megválasztásához. A bíborosok szállásául a szintén a Vatikánban levő Domus Sanctae Marthae kényelmesebb épületét jelölte ki, valamint újra lehetővé tette a nyolcvan évnél idősebb bíborosok részvételét az előkészületi fázisban, rájuk bízta a közös imák vezetését, de a szavazásból továbbra is kizárta őket. A választók nem olvashatnak napi sajtót, nem telefonálhatnak és a számítógép-használat is tilos számukra az esetleges kiszivárogtatások vagy a nyomásgyakorlás kizárása érdekében.

A rekordok pápája

II. János Pál volt a legtöbbet utazó pápa, 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, több mint egymillió kilométert tett meg a Föld körül, azaz több mint háromszor tette meg a Föld és a Hold közötti távolságot.

Budapest, 1991. augusztus 16. II. János Pál pápa megcsókolja hazánk földjét. A Ferihegyi repülőtéren ünnepélyes keretek között fogadták a Magyarországra érkezett katolikus egyházfőt. MTI Fotó: Soós LajosII. János Pál pápa megcsókolja hazánk földjét a Ferihegyi repülőtéren 1991. augusztus 16-án (MTI Fotó: Soós Lajos)

Több mint 20 ezer üzenetet olvasott fel és a nagyjából 1160 általa tartott általános audencián közel 17 és félmillió hívővel találkozott a világ minden részéről. Két alkalommal járt Magyarországon: először 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én a pannonhalmi bencés monostor fennállásának 1000. évfordulója alkalmából.

Budapest, 1991. augusztus 20. Hívők sokasága a budapesti Hősök terén, ahol államalapító Szent István napján, a Magyar Köztársaság állami ünnepén: augusztus 20-án celebrált szentmisét II. János Pál pápa.  MTI Fotó: Soós LajosHívők sokasága a budapesti Hősök terén, ahol államalapító Szent István napján, a Magyar Köztársaság állami ünnepén: augusztus 20-án celebrált szentmisét II. János Pál pápa (MTI Fotó: Soós Lajos)

Pápaságának több mint 26 éve alatt (pontosan 26 év 5 hónap és 16 nap) számos elődjének rekordját döntötte meg. Ő a huszadik század leghosszabb ideig uralkodó pápája, a 264 katolikus egyházfő közül csak három ült hosszabb vagy ennyi ideig a pápai trónon – Szent Péter (Kr.u. 64/67-ig), IX. Pius (1846-1878) és XIII. Leó (1878-1903). Mindenkinél több szentet (482) és boldogot (1338) avatott, 232 bíborost nevezett ki, és több mint 1000 audienciát tartott, hívők tízmilliói előtt több mint 3300 beszédet tartott. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust, a vallásoktatás egyetemesnek szánt kézikönyvét. Tizennégy enciklikát, 15 apostoli felhívást, 11 apostoli konstitúciót és 44 apostoli levelet adott ki az egyház és az emberi lét alapvető kérdéseiről.

A pápa, aki bocsánatot kért az egyház bűneiért

A pápa nagy álma a keresztény egység megteremtése volt, ezen az úton megtette az első lépéseket. Híve volt a vallások közötti párbeszédnek, s a Szentszék 1994 júniusában felvette a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. A pápa bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, többek között a zsidóüldözésért és Galilei meghurcoltatásáért. A katolikus egyház fejeként fellépett a kommunista rendszerek ellen és törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására is, szót emelt az emberi jogokért.

Anyanyelvükön köszöntötte híveit

Irodalmárként is ismert: 1950 és 1966 között a krakkói Tygodnik Powszechny és a Znak hasábjain publikált, verseinek és drámáinak gyűjteményét már pápa korában jelentek meg. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, beszélt más nyelveket is, és a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte – így magyarul is. Beszédeit maga írta, s az addig használatos “pápai többes szám” (MI) helyett az egyes szám első személyt (ÉN) használta.

II. János Pál “az emberiség morális lelkiismereteként” gyakran hallatta szavát a minden embert érintő nemzetközi kérdésekben. A pápa sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának elítélését és a kommunizmus elleni harcot.

Vatikánváros, 1981. május 13. II. JÁNOS PÁL  pápa, a római katolikus egyház feje összeesik, miután egy török szélsőjobboldali csoport, a Szürke Farkasok egyik tagja, Mehmet Ali AGCA rálőtt a római Szent Péter téren.  (MTI/EPA/ANSA)II. János Pál pápa, a római katolikus egyház feje összeesik, miután egy török szélsőjobboldali csoport, a Szürke Farkasok egyik tagja, Mehmet Ali Agca rálőtt a római Szent Péter téren 1981. május 13-án (MTI/EPA/ANSA)

Csodával határos módon túlélt egy merényletet

Több mint húsz alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet, a legsúlyosabbat, amikor 1981. május 13-án a római Szent Péter téren a török Ali Agca közvetlen közelről lőtt rá, csak csodával határos módon élte túl. Egykori merénylőjének háromszor is megbocsátott. 1995-ben csípőoperációt hajtottak végre rajta, 1992-ben jóindulatú daganatot távolítottak el vastagbeléből, két évvel később combnyakcsonttörést szenvedett. 1996-ban vakbélműtéten is átesett. Élete végén Parkinson-kórban szenvedett.

II. János Pál pápát, a katolikus egyház szabályai szerint két elismert csoda után, 2014. április 27-én szentté avatták.

forrás: hirado.hu

Hirdetés


Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>