Győr – Moson – Sopron megye


gyor-moson-sopron_megye_1_tn

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

undefined

Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság területén Ausztria mélyen benyúlik Magyarország területére. Ugyanakkor Sopron környékén úgy húzták meg a trianoni határt, hogy a város és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.

Győr-Moson-Sopron megye 1

Győr-Moson-Sopron megye területe 4208 km², Magyarország területének 4,5%-a. Fele akkora, mint hazánk legnagyobb megyéje, kétszerese a szomszéd Komárom-Esztergom megyének. A megye területén kb. 450 000 ember él.

Győr-Moson-Sopron megye 2

A megye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a kettős vágányú Budapest-Bécs vasútvonal az M1-es autópálya, és Nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja.

Győr-Moson-Sopron megye 3

A nyugati fekvés mindig fontos volt a megye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a kishatár menti forgalomban játszik nagy szerepet.

Győr-Moson-Sopron megye három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység (Sokorói-dombság), az Alpokalja és a Kisalföld.

Legmagasabb pontja a Bakonyban található Kőris-hegy, (709 m).Ez egyben Veszprém megye legmagassabb pontja is, mert itt húzódik a megyehatár.

Győr-Moson-Sopron megye 4

Történelme:

A megye területe az őskor óta lakott. A római korban a Duna mentén itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánút.
A Magyar Királyság történelme során a mai megye területe öt vármegye, Győr, Sopron, Moson, Pozsony és Veszprém között oszlott meg. A trianoni békeszerződés után 1923-ban Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr, Moson és Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegye néven összevonták, ennek neve 1945-1950 között Győr-Moson volt.

A mai megye az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor Győr-Moson megye és Sopron megye egyesültek. Az utóbbiból ugyanakkor a Csepregi járás déli részét (a mai Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget) Vas megyéhez csatolták. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a megye neve 1990-ig, amikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra.

További területi változást eredményezett 1990 után, hogy három hullámban összesentizenegy, előzőleg Veszprém megyéhez tartozott község csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye területéhez (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992. január 1-jén, Bakonypéterd és Lázi 1999. június 30-án, továbbá Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány 2002. október 10-én).

Győr-Moson-Sopron megye 5

Győr-Moson-Sopron megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
– a megye legészakibb települése Rajka (Mosonmagyaróvári kistérség),
– a megye legdélibb települése Fenyőfő (Pannonhalmai kistérség),
– a megye legkeletibb települése Mezőörs (Győri kistérség),
– a megye legnyugatibb települése Sopron (Sopron–Fertődi kistérség).

Kistérségei:

Csornai kistérség
Győri kistérség
Kapuvár–Beledi kistérség
Mosonmagyaróvári kistérség
Pannonhalmai kistérség
Sopron–Fertődi kistérség
Téti kistérség

Győr-Moson-Sopron megye 6

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>