Gorlicei áttörés


Gorlice_bitwa

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

A csata ideje: 1915. május 2-5.

A csata helyszíne: Galícia tartományban Gorlice helyiség mellett, ami ma Lengyelország déli részén fekszik, közel a szlovák-lengyel határhoz!

Harcoló felek: Az egyik oldalon August von Mackensen tábornok vezette osztrák-német-magyar csapatok álltak, míg velük szemben a Radko Dimitriev tábornok vezette orosz cári csapatok sorakoztak fel.

Az összecsapó erők nagysága: Az oroszok 357 ezer fővel képviseltették magukat, míg az osztrák-német-magyar haderő összlétszáma 191 ezer volt!

A csata lefolyása: Az első világháború még egy éve sem tartott, amikor 1915 tavaszára a központi hatalmakat már megérintette a vereség szele. Nyugaton a franciák megállították a német támadásokat, Lengyelországban pedig az oroszok óriási erőkkel fenyegették a Német Birodalmat. Mindezek mellett a Monarchia óriási veszteségeket szenvedett, amikor a keleti front déli szakaszán 1915. március 22-én féléves küzdelem után elesett Przemysl erődje is. A veszteség azért annyi előnnyel járt, hogy a Monarchia ellentámadásait nem az oroszok számára kedvező terepen kellett indítsa. Egy offenzívára szükség is lett volna, hiszen a március 20-i húsvéti csata után az oroszok már Máramarosban jártak, a cári siker pedig arra sarkallta a központi hatalmak bizonytalan szövetségeseit, Olaszországot és Romániát, hogy a Monarchia ellenében lépjenek hadba. Mackensen Tarnow és Gorlice között április 21. és 27. között három részre osztva seregét felkészült a támadásra. A terv szerint az offenzívát a német főerők kezdeményeztek, ezt a balszárny biztosította, mialatt a jobbszárny feladata Przemysl visszafoglalása volt. A sikeres tüzérségi támadás után május 2-án megindult a támadás, mely Gorlice mellett áttörést ért el, elsöpörve a gyalogsági fölény révén az orosz állásokat. Ivanov tábornok május 3-án visszaszorult a San folyón túlra, feladta Przemysl erődjét (az újabb ostrom után június 2-án adták fel az oroszok), majd Lembergnél csoportosította erőit. Az oroszok a Prut és Dnyeszter folyók közé, illetve a Bug alsó folyásához szorultak vissza, ahol az offenzíva kimerülése után megszilárdult a front. Az olasz és román tárgyalások miatt II. Miklós cár megtiltotta a visszavonulást, az Ivanov vezette oroszok a kedvezőtlen viszonyok ellenére sem hátrálhattak meg, becslések szerint 400 000 főt vesztettek csak 1915 májusában. [12]

Halottak száma: pontosan nem ismert. Az orosz veszteségek százezres nagyságrendűek voltak (1915 májusában a gorlicei áttörésben és az azt követő harcokban 400 ezer emberük veszett oda). A központi hatalmak veszteségeit néhány tízezres nagyságrendben valószínűsítik.

Győztes fél: Németország és a Monarchia

A csata jelentősége: A háromnapos offenzíva után a cári csapatok elvesztették a reményét annak, hogy a Monarchiát békére kényszerítik, ráadásul június 17-én – egy újabb, gorlicei méretű veszteségeket okozó frontáttörés után – Nyikolajevics főherceg egész Lengyelországot ki kellett ürítse. A két szövetséges a győzelem révén fellélegezhetett, az orosz veszély messze került központi területeitől, ugyanakkor ez a diadal sem bizonyult elegendőnek arra, hogy 1915. május 23-án Olaszország ne lépjen háborúba a központi hatalmak ellen, egy újabb front megnyitásával tovább aprózva a szövetségesek energiáját. Eredmény volt ugyanakkor, hogy a Központi hatalmak meggyőzték Bulgáriát, s így a balkáni állam ő oldalukon lépett be a háborúba.

 

Forrás:http://tortenelemklub.com/erdekessegek/erdekessegek-a-magyar-toertenelemben/1071-a-legnagyobb-csatak-a-magyar-toertenelemben

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>