Egy nap Fertő-tó: “Mekszikó” és sirályok között…


ferto-to

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Ha utunk mentén takaros házak, tiszta utcák sorakoznak, melyeket a bicikliút sárga szalagja, vagy épp a vadonatúj salak vörös kerékpáros sáv keretez a kastélyoktól a nádas lápvidékig: a Fertő-tájon járunk. A világörökségi ranggal kitüntetett Fertő-táj településein barokk épületek keverednek a modern családi házakkal és a nádtetős parasztházakkal, s az épületeket elhagyva szürke marhák, madarak és a sárga szőnyegként elterülő repce, néhol szőlős dombok háborítatlan vidékén kerülhetjük körbe a sekély Fertő tavat.  

A teljes tókör 120 km, melyet a helyiek inkább két napos útra bontva javasolnak, és javarészt az osztrák oldalon kell tekerni. Ennek majdnem a felét – Illmitztől a túlpartra átkompolva – egy nap alatt könnyedén teljesíthetjük, s még néhány helyi érdekesség, múzeum és egy kiadós ebéd is belefér.

Út a határig

Ha Fertődről Sarród irányába indulunk el, néhány kilométer után – a Fertő-Hansági Nemzeti Park tábláját követően – megérkezünk László Majorba.  A nemzeti park bemutatógazdaságában a hagyományos halászatról szóló kiállítást, őshonos állatokat láthatunk, a gyerekek pedig rajongani fognak az állatsimogatóért.

Érdekes anekdota szól a környékbeli majorokról és pusztákról, melyeket az Esterházy-ak sokszor külföldi országokról neveztek el. Így eshetett meg, hogy a soproni piacról hazafele induló bácsik és tyúktollas kosarakat cipelő nénik „Indiába” vagy „Mekszikóba” (ez utóbbi Sarród régi neve, azaz Mekszikó-puszta) kértek vonatjegyet az utazóközönség legnagyobb elképedése közepette.

A gazdaságtól kissé távolabb egy madármegfigyelő toronyból nyári lúd százait, kócsagot, kanalasgémet és akár sast, réti héját is láthatunk, különösen a vonulások, költések idején.
A magaslesről remekül beláthatjuk a tájat a mocsaras, nádas szigetekkel tarkított vízfoltokat, és a távolabbi part mentén a régi katonai objektumokat is felfedezhetjük. Utóbbiak komor bástyaként ácsorognak a régi határsávot kémlelve.

Ausztriától Fertőrákosig

A történet szerint, amikor megépült az új kerékpárútszakasz, amivel már teljesen körbe lehet járni a Fertőt, az egyik osztrák város néhány lakója sérelmezte, hogy ezek után majd kikerüli őket a turistatömeg, és módszeresen eltorlaszolták, tönkretették a kerékpárutat. Szerencsére, mára megnyugodtak a kedélyek, így Fertőújlak után átgurulhatunk a sógorokhoz egy rövid tekerés erejéig.

Egy megállót feltétlenül iktassunk be az illmizti gyógykútnál, majd a következő célpontunk a városi strand és kikötő legyen, ahol júniustól akár egy gyors mártózás is belefér. A komp aktuális menetrendjét ezen az oldalon találjuk.

A kompút alatt rengeteg sirállyal találkozhatunk, akik követik az utunkat. Ha nem bánjuk a társaságukat, pár kenyérdarabot dobáljunk fel nekik, és igazi sirályshow-t láthatunk. Jó tudni, hogy a Fertő meglehetősen sekély, a magyar oldal 4/5-ét, az osztrák rész felét nádas borítja, vize pedig fél méter körül mozog. A Fertő vitorlásai ezért alacsony merülésűek, és a vitorlázók között sok anekdota járja arról, hogyan ragadtak bele az iszapba vagy a nádasba.

A nádasok és csatornák, spontán lápos tavacskák folyamatosan kísérik majd a kerékpárutat, melyből talán a legszebb rész pont a kompút túloldalán lesz, Fertőrákosnál.

TIPP! Itt kipróbálhatjuk magunkat a vízitúrázásban is Balf és Fertőrákos között (kedden, csütörtökön és szombaton, egész nyáron és kora szeptemberben).

Csatornák partján horgászni, a vízen pedig kenuzni igazi Fertő tavi elfoglaltság

Balfig azonban még egy (igazából az egyetlen) kegyetlenebb emelkedővel is szembe kell néznünk, amiért előzetesen kárpótolnak majd az út menti szőlős dűlők, a távoli dombok és a jó levegő.
Balfon a gyógykutat a Fő útról letérve találjuk. A Zsolnai vízköpős kút esztétikailag is különleges. Vízért pedig a helyiek számtalan palackkal keresik fel, akik szívélyesen elegyednek szóba a pihegő túrázókkal. Balf kénes-szulfidos gyógyvize jó élénkítő, frissíti az elmét, karban tartja az emésztést, de nem az ízéért szeretik. Fürdőként a reumára hatásos kúra. Természetesen fürdőt, gyógyszálló kastélyt is találunk a településen.

Balftól Fertőd felé és a hegykői csoda

Balftól megfelelően dimbes-dombos útszakasszal lesz dolgunk, ami senkit ne tántorítson el attól, hogy felkapaszkodjon Fertődoboznál a 187 méter magas Csúcs-hegyi dűlő kilátójára. A Fertő-tó Bellevue-jének nevezett Gloriette-kilátóról tiszta időben mintegy 60 km-nyi panoráma nyílik, akár Pozsonyig is elláthatunk. Maga a Széchenyiekhez fűződő épület már az 1800-as évek legelején állt, s manapság a kirándulók mellett a fertődobozi istentiszteletek, szertartások kedvelt helyszíne is.

Gloriette-kilátó

Mielőtt az új kerékpárútszakaszon elérjük Hegykőt, ha még érzünk erőt magunkban, felkerekezhetünk a Szentháromság templomhoz. A rendkívül szép katolikus plébániát még a nagycenki Széchenyiek építették.

Miért is olyan különleges Hegykő? Erre a kérdésre a kerékpártúrákat gyakran kísérő, jó kedélyű fertődi Rábensteiner Viktor szívesen emlegeti, hogy a hegykői jegyző – akinek kijár a „zseniális”eposzi jelző – olyan elképesztő ötleteivel lendítette fel a város turizmusát, mint például a Békakoncert. Ez egyébként nem más, mint hogy műanyag székeket tesznek ki a tópartra, ahol esténként rákezdenek a kétéltűek. Hegykőn kiválókat ehetünk is, kenuzhatunk a nádasok útvesztőjében, és megmártózhatunk a meleg vizű termálfürdőben, mely kellemesen enyhíti például a sportsérüléseket.

Fertőszéplakra érkezvén két megállót is be kell iktatunk: a Lámpamúzeumot és a Tájházat. Mindkettő különlegessége az utánozhatatlan vezetés, ezért ezt a csekély összeget mindenképpen szánjuk még rá a belépőn felül.

A világ minden tájáról vasúti lámpákat bemutató gyűjteményben helyet kapott például a szibériai teaforralós, áramfejlesztő darab, új-zélandi, sőt mongol vasúti lámpák is, melyekhez Haragovics Józsefnek, a gyűjtőnek egy-egy humoros vagy szívet melengető története is párosul.

Időben és földrajzilaig is óriási távlatokat járhatunk be a Vasúti Lámpamúzeum gyűjteményét nézegetve.

A Fertőszéplaki Tájházban 100 év lakáskulturáját, a nádvágók és a Fertó tavi halászok munkaeszközeit láthatjuk a felújított, 19. századi házakban. A pajtában eredeti, még működő gazdasági eszközöket találunk, az udvaron pedig kézművességet (mint kosárfonás, korongozás, zöldségtermesztés) gyakorolhatjuk.

Forrás: www.itthon.hu

Hirdetés


Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>