Döbbenetes adatok – tovább nőtt a szegénység Magyarországon


showpic.php

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Tavaly az EU 28 lakosságának mintegy negyede volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. Ez 124,5 millió főnek felel meg, közülük 3,2 millióan Magyarországon élnek. Az EU-ban és hazánkban is romlott a helyzet.

Az EU 28 tagállamára vetítve 124,5 millió ember, azaz az unió népességének 24,8 százaléka volt tavaly kitéve a szegénységnek, vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának a 2011-es 24,3 százalékos szinttel szemben az Eurostat friss adatai szerint. (2008-ban ez az arány az EU 27 tagállamában 23,7 százalék volt.) Ez azt jelenti, hogy az uniós állampolgároknak mintegy negyedére volt igaz legalább az egyik megállapítás a következőkből: szegénység kockázatának kitett, súlyos anyagi nélkülözésben élő, nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban él.

Magyarországon a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya a válság kitörése óta nőtt. Míg 2008-ban ez a ráta 28,2 százalék volt, addig ez az arány 2011-ben 31 százalékra emelkedett, ahonnan tavaly tovább nőtt 32,4 százalékra. Így tavaly már 3,2 millióan voltak e kockázatoknak kitéve.

A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya Bulgáriában (49 százalék), Romániában (42 százalék), Lettországban (37 százalék) és Görögországban (35 százalék) a legnagyobb – Magyarország az említett értékkel a 6. legrosszabb helyen áll Litvánia után -, míg a legalacsonyabb Hollandiában, Csehországban (15-15 százalék), Finnországban (17 százalék), Svédországban és Luxembourgban (18-18 százalék).

17 százalék a szegénységi küszöb alatt

Az Eurostat felméréséből az is kiderül, hogy az EU 28 tagállamában 2012-ben a populáció 17 százalékának az elkölthető jövedelme a nemzeti szegénységi küszöb alatt volt. A szegénységi kockázat aránya Görögországban és Romániában volt a legmagasabb – itt 23 százalékos volt az arány. Ezeket a tagállamokat Spanyolország 22, Bulgária és Horvátország 21-21 százalékkal követi. A legkisebb arányt ezzel szemben Csehországban és Hollandiában mérték 10-10 százalékos rátával, illetve Dániában, Szlovákiában és Finnországban 13-13-13 százalékos rátákkal.

 

 

Az Eurostat megjegyzi: a szegénységi kockázati ráta egy relatív mérőszám és a tagállamok közötti eltérés jelentős szórást mutat. A küszöb is változik időről időre és több tagállamban csökkent az elmúlt években a gazdasági válság hatására.

A magyarok 26 százaléka anyagilag nélkülözni kénytelen

Mi az, hogy deprivált?
Anyagilag deprivált a háztartás, ha az alábbi kilenc probléma

  • hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék
  • váratlan kiadások fedezetének hiánya
  • anyagi okból nincs telefonja,
  • anyagi okból nincs színes tévéje
  • anyagi okból nincs mosógépe
  • anyagi okból nincs autója
  • évi egyhetes üdülés hiánya
  • kétnaponta húsételfogyasztás hiánya
  • lakás megfelelő fűtésének hiánya

közül legalább három jellemző rá.
Ha legalább négy tétel vonatkozik rá, akkor súlyosan depriváltnak tekintjük.

Az EU 28 tagállamában a lakosság 10 százaléka tartozik az anyagilag súlyosan depriváltak közé (a meghatározást lásd a keretes írásban). A súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya szintén széles skálán szóródik a tagállamok között: míg Svédországban és Luxembourgban ez az arány 1 százalék, Hollandiában 2, Dániában és Finnországban 3, Ausztriában 4 százalék, addig Bulgáriában 44, Romániában 30, Lettországban és Magyarországon 26 százalék él ilyen körülmények között. Hazánkban e téren jelentős romlás történt, hiszen 2011-ben még 23 százalék tartozott ebbe a kategóriába. Amint arról korábban beszámoltunk, a súlyos anyagi nélkülözés kockázata különösen veszélyezteti az egyszülős, valamint a három- és többgyermekes háztartásokat és a munkanélkülieket.

A munkaintenzitás tekintetében 2012-ben az EU 28 tagállamában a 0-59 éves korosztálynak 10 százaléka élt olyan alacsony munkaintenzitású háztartásban, ahol a felnőttek a teljes potenciális munkaidejüknek kevesebb mint 20 százalékában dolgoztak. Horvátországban ez az arány 16, Spanyolországban, Görögországban és Belgiumban 14 százalékos volt, ami ez esetben a legmagasabb arányokat jelentik. Legalacsonyabb rátákat Luxembourgban és Cipruson mérte az Eurostat 6 százalékkal.

Biztonságot ad a nyugdíj
A lapunk által korábban ismertetett 2011-es jelentésből az is kiderült, hogy a munkanélküliekhez, a nagycsaládosokhoz valamint a gyermekekhez képest – minden ötödik kiskorú a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező háztartásban él – kifejezetten jó helyzetben vannak a nyugdíjasok.A 65 év feletti korosztályban a szegények 6 százalékos aránya a 14 százalékos országos átlag felét sem érte el annak ellenére, hogy relatív pozíciójuk romlott. A munkaképes korú lakosság (18-64 év) szegénységi aránya 13,6 százalékon stagnált, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében ez az érték viszont nagyjából a nyugdíjasokénak felelt meg.

Visszatérve a 65 év felettiekre, a kedvező helyzetüket a KSH szerint a korosztályt teljes egészében lefedő nyugdíjrendszer és az értékálló nyugdíjak magyarázzák.

Magyarországon a szociális ellátórendszer jelentős mértékben csökkenti a jövedelmi szegénységet valamennyi korcsoport esetében. Az összes társadalmi juttatást figyelmen kívül hagyó szegénységi ráta 49,7 százalék, vagyis a szociális transzferjövedelmek kevesebb, mint harmadára csökkentették a szegénységi arányt 2011-ben. A nyugdíjak figyelembevételével, társadalmi juttatások nélkül közel kétszer annyian (27,1 százalék) tartoznának a szegények közé. A 65 év feletti korosztály szinte kizárólag nyugdíjbevétellel rendelkezik, ha ez a juttatás elmaradna, körükben 10-ből 9-en a szegények közé tartoznának.

Magyarországon 2012-ben nyugdíjakra és egyéb ellátásokra összesen 3350 milliárd forintot fizettek ki, a GDP mintegy 11,8 százalékát. Éves átlagban ebből az összegből 2 millió 890 ezer fő ellátását fedezték. Az ellátások összkiadásai 2011-hez képest 5,4 százalékkal (mintegy 172 milliárd forinttal) emelkedtek, miközben az ellátotti létszám mindössze 0,4 százalékkal (11 ezer fővel) csökkent. (A 2011-es 11 százalékos GDP-arányos adat az EU-középmezőnyt jelentette.)

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>