Bíborosok támadtak Ferenc pápára


Vatikánváros, 2016. november 13.
Ferenc pápa misét mutat be a világ minden tájáról a Vatikánba hívott mintegy hatezer fedél nélkülinek, szegénynek és rászorulónak az irgalmasság jubileumi szentévének lezárása alkalmából a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2016. november 13-án. (MTI/EPA/Giorgio Onorati)

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

Négy nyugalmazott bíboros nyilvánosságra hozta a katolikus egyházfőnek írt levelét, amelyben a családról szóló vatikáni szinódust követően kiadott, A szeretet öröme (Amoris laetitia) kezdetű apostoli buzdítás tanításaira vonatkozó kétségeiknek adtak hangot.

A szeptember 19-én keltezett levelet eljuttatták Gerhard Müllerhez, a vatikáni Hittani Kongregáció prefektusához is, de mivel nem kaptak válasz sem tőle, sem Ferenc pápától, a levelet többek között Sandro Magister vatikáni tudósító blogján hétfőn nyilvánosságra hozták.

A mély teológiai tartalmú dokumentum öt kérdést tesz fel a 2015-ben a családról tartott püspöki szinódus után 2016 márciusában kiadott, A szeretet öröme kezdetű apostoli buzdítás nyolcadik fejezetének tartalmával kapcsolatban. A kérdések a levelet aláíró bíborosok kétségeit (latinul dubia) fogalmazzák meg. A bíborosok hangsúlyozzák, hogy az apostoli buzdítás említett részei “tévelygést és zavart” keltettek a hívőkben, és a Teológustudósok is eltérően magyarázzák őket.

Az apostoli buzdításnak arról a fejezetéről van szó, amely az egyházi esküvő után elvált és élettársi kapcsolatban élőknek a bűnbocsánatban és áldozásban való részesülését taglalja. A Ferenc pápához forduló bíborosok kérdéseikkel azonban elsősorban – megfogalmazásuk szerint – a “keresztény élet alapvető témáit” akarják érinteni. Arra keresve választ, hogy az egyház és a hívők számára útmutatásként szolgáló apostoli buzdítás kiemelt passzusai mennyire vannak összhangban az egyház erkölcsi tanításával, különösképpen II. János Pál 1993-ban írt Az igazság ragyogása (Veritatis splendor) kezdetű enciklikájával, amelyet a lengyel pápa az egyház erkölcsi tanításáról adott ki.

A bíborosok levelükhöz bevezetőt és magyarázatot is fűztek, hangsúlyozva, hogy nem az egyházfő ellenfelei, és nem áll szándékukban az egyházon belüli “progresszív-konzervatív” nézetek közötti vitát sem táplálni. Úgy fogalmaztak, hogy “a lelkek legfőbb javáért érzett mély aggodalom” vezérelte őket.

Sandro Magister kommentárjában kiemelte, hogy négy nyugalmazott bíborosról van szó, akik tekintélyesek, de nincsenek kiemelt egyházi pozícióban, így szabadabban mondanak véleményt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a négy aláíró nézeteit az egyház számos más tagja osztja.

A Vatikánnal foglalkozó olasz újságíró emlékeztetett arra, hogy a tavalyi szinóduson 13 bíboros szintén levélben fordult Ferenc pápához, módszertani kritikákat fogalmazva meg a püspöki tanácskozásról. A négy bíboros levelének nyilvánosságra hozatala nem véletlen: az irgalmasság szentévének végére, november 19-20-ra Ferenc pápa tanácskozásra (konzisztóriumra) hívta össze a bíborosokat a Vatikánba.

MTI

fotó: Vatikánváros, 2016. november 13. Ferenc pápa misét mutat be a világ minden tájáról a Vatikánba hívott mintegy hatezer fedél nélkülinek, szegénynek és rászorulónak az irgalmasság jubileumi szentévének lezárása alkalmából a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2016. november 13-án. (MTI/EPA/Giorgio Onorati)

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>