A segesvári csata


25_00n

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

1849. nyarán a hazánkba benyomuló orosz csapatok sorra győzték le a magyar honvédsereget. Július 31-én a Segesváron lezajlott csatában a magyarok érzékeny vereséget szenvedtek.   

A közös orosz-osztrák hadat Alexander von Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette, akik egyesült erővel ütköztek meg Bem József maroknyi seregével Segesvár mellett.  A gyászos emlékű csatában tűnt el egyik leghíresebb költőnk, Petőfi Sándor.

Az orosz I. Miklós cár (1825-1855) Paszkievics herceg vezetése alatt hadsereget küldött Magyarország ellen, hogy leverjék a magyar szabadságharcot. Az összecsapásoknak az egyik fő hadszíntere Erdély volt, ahol Bem József szállt velük szembe. Hiába sikerült a lengyel származású Bemnek egy 40 ezres sereget összetoborozni, ennek nagy része újoncokból állt, akik nem tudták hatékonyan megnyerni a döntő csatákat a jól felkészült orosz katonákkal szemben.

Csata emberhátrányból

Bem József nem tudott kitérni a segesvári csata elől, ezért kénytelen volt július 31-én csatát vállalni az orosz és osztrák erőkkel. A lengyel származású tábornok abban bízott, hogy az ellenség érkezése előtt egyesülni tud majd Dobay József, Kemény Farkas és Stein Miksa alakulataival. Az orosz hadvezér azonban elvágta Bemtől a segédhadakat és így 8000 katonát állíthatott volna szembe Lüders nagyjából 10 000 fős seregével, ha Bem közben még nem küldött volna katonákat Székelyföld megsegítésére. A végén a magyarok alig 2500 emberrel vállaltak csatát a négyszeres túlerővel szemben. Az ütközetet a két sereg Segesvár és Héjjasfalva között vívta meg, a Küküllő folyótól délre eső területen, az Ördögerdő és a Segesvári-erdő közötti Ördögpatak völgyében.

Rossz taktika

A csatában Bem egy nagy taktikai hibát követett el, ami megpecsételte a magyar erők sorsát. A reggel kezdődött ütközetben a mieink derekasan állták a támadást, de sajnos délutánra a túlerőben lévő oroszok kerekedtek felül és a kötelékükben harcoló kozákok a győzelem után hajtóvadászatot indítottak a visszavonuló magyarok ellen, így kisebb csoportok éjszakába nyúló véres utóvédharcot folytattak Segesvár környékén.

Hová lett Petőfi?

A mai tudományos élet egyik tabutémája, hogy mi lett Petőfi Sándorral? A hivatalos dogma szerint a magyar költő Fehéregyháza környékén halt meg, habár holttestét sohasem találták meg. Egy másik elmélet viszont úgy tudja, hogy a kozákok elfogták és Szibériába deportálták és a mai Barguzin városban telepedhetett le. A Bajkál-tónál makacsul tartja magát Petőfi Sándor kultusza, a városban múzeumot alapítottak tiszteletére, a Bajkál-tónál hajót neveztek el róla. A helyi burját-mongol és orosz emberek Puskin után őt tartják a második legnagyobb költőjüknek.

Forrás

 

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>