A MAGYAR NYELVMŰVELÉS ÉVE – BÁRCZI GÉZA ÜNNEPI ESZTENDŐ


nyelvművelés

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

120. éve született a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar nyelvtudósa. A fiatalok csak kevéssé ismerik életművét, pedig szinte a magyar nyelv-tudomány minden ágában jelentőset alkotott: nyelvtörténet, hangjeltan (fonetika), szóalaktan, szófejtés-szóeredeztetés, szóértelmezés, nyelvjáráskutatás, mai magyar nyelv, rétegnyelvek, nyelvművelés.

Az ünnepi esztendőben kiadványokkal, rendezvényekkel és népszerű nyelvművelő, illetve nyelvtudományi írásokkal emlékezünk alapítványi névadónkra. S igyekezünk előrefelé mozdítani nyelvművelésünk hajóját.

Kárpát-medence, 2014. télhó 9-én

Bárczi Alapítvány kezelőtestülete

Bárczi Géza (1894-1975)

Bárczi Géza 1894. január 9-én született Zomborban, és 1975. november 7-én hunyt el Budapesten. A budapesti egyetemen 1911-től az Eötvös Collegium tagjaként magyar-latin-görög-francia szakon folytatott tanulmányokat.

1914-ben Franciaországba került ösztöndíjasként. Az első világháború kitörését követően mint magyar állampolgárt tábori őrizetbe vették, s a tábori élet egyik szereplőjeként mutatja be a fiatal Bárczi Gézát a nevezetes háborús regény, a Fekete kolostor.

A lausanne-i egyetemen fejezte be tanulmányait. 1920-ban szerzett magyar-francia szakos tanári oklevelet.

Fővárosi gimnáziumokban tanított 1941-ig. 1932-ben a szegedi, 1938-ban a budapesti egyetem magántanára lett. Tanszékvezető egyetemi tanár a debreceni egyetemen (1941-től), majd a budapesti egyetemen (1959-től 1969-ig, nyugdíjba vonulásáig).

Szerkesztette a Magyar Népnyelvet (1941-től 1949-ig), a Magyar Nyelvjárásokat (1951-től 1952-ig) és Országh Lászlóval A magyar nyelv értelmező szótárát (1959-től 1962-ig). Irányította a magyar nyelvatlasz munkaközösségét.

Az újlatin nyelvészet művelőjeként, a magyar–francia nyelvi-művelődéstörténeti kapcsolatok kutatójaként kezdte tudományos pályáját. Munkássága a nyelvészet csaknem egész területét átfogta.

A legjelentősebbek magyar nyelvtörténeti, ezen belül hang- és alaktani, illetve szófejtő (etimológiai) kutatásai.

Ő indította még a módszeres történeti nyelvjáráskutatást Magyarországon.

Kitűnő egyetemi tankönyveket és tudomány-népszerűsítő munkákat is írt.

A magyar nyelvtudomány legjobb összefoglaló alkotója Gombocz Zoltán és Simonyi Zsigmond mellett.

Kossuth-díjas (1952), az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1939-ben, rëndës tagja 1947-ben.

Legfőbb művei

A francia r hang történetéhez (1926)

A ,,pesti nyelv” (1932)

Ó-francia hang- és alaktan (1933)

A magyar nyelv francia jövevényszavai (1938)

Magyar szófejtő szótár (1941 és 1991)

Régi magyar nyelvjárások (1947)

Fonetika (1951, 1957, 1960)

A finnugor népek (1951)

A Tihanyi Apátság Alapítólevele mint nyelvi emlék (1951)

A magyar szókincs eredete (1951, 1958 és 2001)

Bevezetés a magyar nyelvtudományba (1953)

Magyar hangtörténet (1954 és 1958)

A magyar történeti szóalaktan. A szótövek (1958)

A magyar nyelv életrajza (1963, 1966 és 1975)

A magyar nyelv története. Társszerzők: Benkő Loránd és Berrár Jolán (1967)

Nyelvművelésünk (1974)

A magyar nyelv múltja és jelene. Szerkesztette Papp László (1980)

A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Szerkesztette E. Abaffy Erzsébet és N. Abaffy Csilla (1982)

A magyar igeragozás története. Szerkesztette E. Abaffy Erzsébet és N. Abaffy Csilla (1990)

Három fontos kötet Bárczi Gézáról és Bárczi Gézától

Felhívjuk a figyelmet Bárczi Gézának A magyar nyelv múltja és jelene című gyűjteményes kötetére. Összeállította és szerkesztette Papp László. A művet átnézte és a bevezető tanulmányt írta Szathmári István. Gondolat Kiadó, Budapest, 1980. A kötet bevezető tanulmányában Szathmári István Bárczi Géza, a tudós és a nevelő címmel emberközelbe hozza a nagy nyelvész akadémikust. A kötet végén található Bárczi Géza munkáinak jegyzéke (részletes könyvészet).

 Több tisztelgő írást tartalmaz az alábbi kötet:

Hagyományápolás és megújulás. Debreceni magyar nyelvészeti napok. 1981. november 12-14. Összeállította és szerkesztette: Sebestyén Árpád. Debrecen, 1982

– Szathmári István: Bárczi Géza életművének időszerűsége (69-83. o.)

– Nagy János: Bárczi Géza gyakornoka voltam (85-87. o.)

– Bachát László: Bárczi Géza A ,,pesti nyelv” c. tanulmánya és ifjúsági nyelvünk (89-98. o.)

– Hajdú Mihály: Bárczi Géza névtudományi munkássága (99-103. o.)

– Szende Aladár: Bárczi Géza az iskolában és az iskoláról (Nyelvoktatási elvei) (105-111. o.)

Bárczi Géza Emlékkönyv. Szerkesztette: Szathmári István, E. Abaffy Erzsébet, B. Lőrinczy Éva. Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1994

Forrás: www.nyelvmuveles.hu

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>