A fiatal felnőttek harmada a szülői otthonban ragad


6.3.feligfelnott

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

A rendszerváltás óta közel duplájára nőtt Magyarországon azoknak a fiataloknak a száma, akik bár elmúltak 20 évesek, még mindig a szüleikkel élnek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb tanulmányából, amely a 2011-es népszámlálás adataira épül. Az M1 Summa című műsorában kiderült: a jelenség nem csak hazánkra jellemző, hanem az Európai Unió legtöbb tagállamára is.

A KSH tanulmánya szerint Magyarországon a 20 és 39 közötti korosztály közel egyharmada a szüleivel él. Az elemzésből kiderül, 1990 óta az otthon élő fiatalok száma folyamatosan növekszik, de 2001 után a jelenség jelentősen lassult.

– Fő változás a 90-es években történt, tehát látjuk, hogy már a 2000-es években kevésbé tolódott ki – mondta el az M1 Summa című műsorban Murinkó Lívia, a statisztikai hivatal tudományos munkatársa. – Valószínűleg nem tart a végtelenségig ez a folyamat. Nagyon sok változás történt a rendszerváltozás óta, ami elősegítette. Említettem a tanulmányok kitolódását, a munkaerőpiaci nehézségeket, a munkanélküliséget, az általános bizonytalanságot, a tartós munkavállalást, a munkavállalás nehézségét, az alacsony béreket – tette hozzá.

Európában sincs ez másként

Általános európai tendencia, hogy a fiatal felnőttkorba lépő gyerekek a szülői otthonban ragadnak. Az EU-n belül az otthon élők aránya 27,5%, a számok pedig jelentős eltérést mutatnak észak-déli viszonylatban: az EU-n belül a legkevesebb 20-39 éves Dániában él a szüleivel, 7,6%az Egyesült Királyságban és Németországban azonban már jóval magasabb, 20% körüli ez a mutató.

A legnagyobb arányban, a déli államokban, Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban élnek otthon a fiatalok, 35-41%. Érdekesség azonban, hogy a lista élén északi szomszédunk, Szlovákia áll, 50,5%-kal.

– Észak-Európában, Nyugat-Európában elvárás van a társadalom részéről, hogy fiatalok minél előbb önállóvá váljanak, költözzenek el a szüleiktől. Általános, hogy van egy életszakasz, amikor már külön élnek, de még nincsen partnerük, hanem egyedül vagy társakkal, barátokkal együtt laknak – mondta Murinkó Lívia.

Tud a szülő segíteni, vagy sem?

Van azonban más oka is mindennek. Egyrészt nyilván az, hogy a szülők mennyire tudják segíteni a gyerekeiket anyagilag abban, hogy külön éljenek. Tehát, ha nincs plusz forrásuk, akkor a támogatás legfőbb lehetősége az, hogy egy lakhatást biztosítanak.
Ha van forrásuk, akkor segítenek az önállósodásban, illetve állami támogatás is jelentősen jár észak-európában a fiataloknak. Nálunk ez inkább már a családalapításhoz kötődően szokott megjelenni.

Mamahotel, bumeránggyerek

Az Európai Unióra és hazánkra egyaránt jellemző folyamatnak köszönhetően ma már olyan új fogalmakat kell a társadalomtudományoknak alkalmazni, mint a “bumeránggyerek”, vagy a “mamahotel” – szólalt meg a műsorban Bauer Béla szociológus.

A bumeránggyerek-jelenség magyarázata, hogy nagyon sok az elvált, aki egyszer már elköltözött, de visszatér a családba. És vannak olyanok – főleg férfiak –, akik mamahotelben laknak . Vagyis sokkal kényelmesebb otthon élni az édesanya szolgáltatásai mentén. Nagyon sok esetben a korán elvált édesanyák ragaszkodnak így a gyerekeikhez – hangzott el az M1 műsorában.

25 éves kor a határ

A rendszerváltás idején a 21 évesek körében már több volt az önálló, mint a szüleivel élő fiatal, manapság azonban átlagosan a 25. életévtől függetlenednek a fiatalok.

Hagyomány a generációk együttélése

Murinkó Lívia szerint azért is jelentős még mindig hazánkban a felnőtt gyermekek száma, mert Magyarország egyes részein a generációk együttélése továbbra is hagyománynak számít. Elsősorban vidéki jelenségről van szó, vagyis minél alacsonyabb a lakosságszáma egy településnek, annál többen élnek a szüleikkel.

Ennek több oka is lehet: a legfontosabb az, hogy kistelepüléseken nagyon sok a családi ház, a nagy családi ház, ahol elférnek azért a generációk egymás mellett – mondta a szakértő.

Házasság, gyerek? Később!

Az elhúzódó együttélésnek köszönhetően a KSH által vizsgált korosztályban 1990-hez képest a párok átlagosan 7 évvel később döntenek a házasságkötés mellett.

A szülőkkel való együttélés, valamint a házasságkötés időpontjának kitolódásával párhuzamosan a gyermekvállalási hajlandóság is mérséklődött – derült ki a M1 műsorából. Ezek mentén a megszületett gyermek száma alacsonyabb, jóval alacsonyabb, mint hogyha megkérdezzük, hogy hány gyermeket szeretne.

Az önálló élet megkezdését hozná előrébb a csok

A kormány családpolitikájának első számú célja éppen ezért az, hogy a fiatalok minél hamarabb kezdhessék el önálló életüket, és alapíthassanak családot. Ennek fő eszköze a Családi Otthonteremtési Program, amely vissza nem térítendő Családi Otthonteremtési Kedvezményt, és ehhez kapcsolódva állami támogatású hitelt nyújt.

A csok, illetve a kölcsön mértéke a vállalt gyermekek számától függ, hiszen a kormány ezzel is a gyermekvállalást ösztönözné.

Adókedvezmény is jár az első házasoknak, bővült a GYED

Idén januártól az első házasok az első két évben havi 5 ezer forint adókedvezményt is kapnak. Ezen felül a kormány kibővítette a GYED Extrát is. Január 1-jétől a támogatás már a kisgyermek féléves kora után igényelhető, ráadásul két gyerek után 2-szeres, három gyerek után pedig háromszoros GYED Extra jár.

Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a családoknak minél előbb érdemes gyűjteni az olyan nagy kiadásokra, mint a továbbtanulás vagy a gyermek első saját otthona. Így a fiatalok később könnyebben vehetik az akadályokat.

forrás: hirado.hu

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>