A falu sajat termeke a falusi turizmus kulcsa


b_200_200_16777215_00___images_thumbnails_a_a_csabai

Hirdetés

Hirdetés betöltése...


Méltán híres a csabai kolbász.
Méltán híres a csabai kolbász.

A FATOSZ nemrég megtartott konferenciájának konklúziója, hogy még mindig nagy potenciál rejlik az iparágban. Minden negyedik település invesztál falusi szálláshelyépítésbe, de száz ilyenből csak három tud elszállásolni száznál több vendéget, emelte ki előadásában dr. Szalók Csilla, a BGF tanszékvezetője.

Pedig Magyarországon többségben vannak a kistelepülések, hazánknak jelentős tartalékai vannak a falusi turizmus fejlesztésében. Ennek kulcsa, mondta a szakember, a lokális termékfejlesztés. Ahogy egy a közelmúltban elvégzett felmérés szerint a vendéglőkben országszerte szinte egyenétlapot mutatnak a vendégeknek, nagyon kevés a csak arra a régióra vagy falura jellemző tál, úgy igaz a falusi turizmusra, hogy kevés a helyi specialitás. Pedig ezek nélkül nem lehet sikeresen szálláshelyet fejleszteni. Szalók Csilla ezt azzal egészítette ki, vélhetően nagyon sok olyan nyilván nem tartott vendégfogadó üzemel, melyek az adózás kiterjesztését követően kényszerültek a szürke vagy feketegazdaságba.

A tanszékvezető aláhúzta a falusi turizmus sokszínűségét: a vidéki életmód-turizmus, a kulturális és örökségturizmus, az egészségturizmus, az aktív pihenésre specializálódott turizmus, a gasztroturizmus, az agro- és természetturizmus egyaránt fontos fejezetei. A különböző turisztikai desztinációknak tehát elemi érdekük, hogy termékeik másokéitól megkülönböztethetőek legyenek.

A kistérségek közül a balatoni, budapesti és Pest megyei, debreceni és hajdúszoboszlói a legnépszerűbbek, a leggyorsabban növekedők. Az utóbbi évek egyik meglepetése a karcagi kistérség, ahol a berekfürdői beruházások húzták fel a forgalmat. Egy település lehet bármilyen vonzó, ha nehezen megközelíthető: Szalók Csilla elmondta, az autópálya-rendszernek kimutathatóan hatalmas szerepe van a vidéki területek turisztikai fejlődésében. Azokon a területeken, amelyeket elsőként csatlakoztattak az autópálya-hálózathoz, sokkal gyorsabb, innovatívabb infrastruktúrafejlődés ment végbe, ami kihatással volt a turisztikai vállalkozások sikerére is. A központi régió ebből a szempontból továbbra is vezető pozícióban van, míg az országhatár szélén található, tömegközlekedéssel nehezen, csak több átszállással megközelíthető területek szélsőségesen periférikusnak tekinthetőek.

„Fontos, hogy közgazdasági indikátorokkal mérhető legyen a turizmus, ezen belül is a falusi turizmus gazdasági hatékonysága, szerepe. Ezt általában a GDP-hez való hozzájárulással szokták mérni. De úgy vélem, ma már nem biztos, hogy ez, vagy csak ez a megfelelő mérési eszköz. A BGF KVIK Turizmus Intézeti Tanszékén keressük azokat az egyéb indikátorokat, melyek komplexebben kifejezik a turizmus jelentőségét települési, térségi szinten. Néha a gazdasági adatoknál sokkal nagyobb jelentősége van annak, ha egy közösség, a helyi lakosság megmarad egy településen, munkahelyet, boldogulást talál” – emelte ki dr. Szalók Csilla.

(No, hát most mát tudjuk, mit is kellene tennünk. Vajon a települések döntéshozói, a szakemberek és a vállalkozók is tudják? – szerk.)

Forrás:http://utajovobe.eu/hirek/eu-tarsadalom-es-jog/4601-a-falu-sajat-termeke-a-falusi-turizmus-kulcsa

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>