Pilis


images

Hirdetés

Hirdetés betöltése...

PILIS – szakralitás és magyar középkor

 

A Pilis vagy Pilis hegység röghegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között. A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. Fő csúcsa a Pilis (756 m). A Pilis hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Visegrádi-hegységtől, amelyet a köznyelvben – helytelenül – általában szintén a Pilis hegység részének tartanak, pedig geológiailag már az Északi-középhegységhez tartozik.

A Pilis hegység neve a tonzúra jelentésű régi magyar pilis szóból származik, és az egykor kopasz hegytetőre utal. A középkorban ugyanis a híres budai borvidék része volt, és szőlővel volt beültetve a Pilis hegyeinek egy része, amelyeken a mai erdők csak későbbi eredetűek.

Pilis

ÁrpádvárKép

Földrajzi középkor, vár, hegy.

Hegy a Dobogókőtől É-ÉK-re, a Rám-szakadék szomszédságában. 484 m. Tetején árpádkori vármaradvány, körülötte nagy kiterjedésű (300×300 m-es) földvár sáncai.

Budakalász

Település, lakóhely.

Budapest határában, HÉV-vel elérhető. Címerében szerepel a “kalászi kocsi”, egy rézkori ivóedényről. Római őrtornyok, avar temető. A honfoglalás után királyi birtok, a török után szerbek majd németek települnek be.

.Dobogókő

Földrajzi hegy, mitológia, emlékhely.

Kilátás a DobogókőrőlKép

A Visegrádi-hegység Dobógókői csoportjához tartozó hegy. 699 m. Ezoterikus felfogás szerint itt dobog a Föld szíve (szív-csakra), mások szerint a plató, mint egy dobogó (“színpad”) adja a nevét. Kirándulóhely, üdülők, szanatóriumok, turistamúzeum.

 

 

 

DömösKép
Település, templom, lakóhely.

A kőkor óta lakott környék, a római időkből őrtornyok maradtak és égetőkemence. A középkorban királyi birtokközpont. Megtekinthetők a prépostság romjai, az altemplom, r.k. templom, történeti és művészeti kiállítások.

 

Esztergom

Település, templom, lakóhely, vallás

A kőkortól vannak leletek, római erőd állt itt, 1001-ben Szt. István alapított érsekséget. 3 évszázadon át királyi szálláshely is. A híres bazilikát 1856-ban szentelték fel. Egyházi és világi múzeumok. Határátkelőhely.

Hideglelős kereszt

Földrajzi, kereszt.

A Hosszúhegy ÉNy-i végén, Pilismaróttól Ny-ra. Más neve: Járványkereszt. Közelében római temető és erődítmény, Noszlopi Németh Péter által árpádkorinak tartott maradványok, alatta a Salva Mansio – Herculia – Aquinqum út. 2005-ben felújították.

Holdvilág-árokKép

 

A Holdvilágárok kedvelt kirándulóhely a Pilis hegységben, Pomáztól északnyugatra, körülbelül hat kilométernyi távolságban. Ezen túlmenően azonban ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak.

 

Természeti környezetKép

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található az 556 méteres Nagy Csikóvár. Ennek déli lejtőjén kis tavacskák, úgynevezett „Tólakok” vannak jégkorszakból visszamaradt növényritkaságokkal, itt húzódik a Holdvilágárok. Kiskovácsi vagy Lajosforrás felől gyalogosan megközelíthető. Látogatása nedves időben a csúszásveszély miatt nem javasolható, mivel nehéz és sokszor nem veszélytelen mászás után közelíthető csak meg. Közvetlenül az úgynevezett Meteor-létrán lehet leereszkedni az árokba, bár némi kerülővel egy meredek lépcsőn is elérhető. Az 1980-as években az árokból kivezető megáradt patak elsodort egy főleg iskolásokból álló csoportot valamint az átvezető fahidakat, ezeket azóta sem pótolták.

 

A Holdvilágárok rejtélyeKép

Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye merre található. „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból a Pozsony alatt szerzett sebesülése következtében. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak.” E forrás nyomán indult el a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilágárok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját.

Régészeti feltárásokKép

A régészeti kutatások sorát Sashegyi Sándor kezdte, 1939-ben nagy erőfeszítésekkel feltárt egy hatalmas faragott sziklafalat. A leletek között egy kehelytartaró sírszobor töredéke, szarvas- és lócsontok, egy 65 év körüli asszony csontváza és egy kristály méregpohár voltak a legfontosabbak, ám ezek a második világháború alatt eltűntek a Nemzeti Múzeumból. Sashegyi az 1940-es években új ásatásokat kezdett a területen, a Magyar Tudományos Akadémia irányításával, az előző kutatások megerősítése és kiegészítése céljából, ám ez a munka a háború miatt hamarosan félbeszakadt. 1960-ban újabb ásatások indultak, melyek során több újabb középkori leletet és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilágárok helyén valaha középkori település állott. A sziklafalon, ahol Sashegyi Árpád fejedelem sírját kereste, találtak egy sziklába vájt, lépcsős lejáratú folyosót is. Ennek a végében egy terem van, amely valóban sírhelyhez hasonlítható. Nem zárható ki, hogy ez lett volna Árpád fejedelem sírkamrája, ám egy néphagyomány szerint ezt az üreget egy Weiszlich nevű betyár készítette a maga és társai számára búvóhelyül. A teljes bizonyossághoz szükséges újabb kutatásokat az 1960-as években nem tudták folytatni. 1980-ban Mihnai Attila folytatta a kutatást, de az ő kisléptékű régészeti ásatásainak sem sikerült kétségtelen bizonyítékot szolgáltatnia a Holdvilágárok mondáiról. Legutóbb Szörényi Levente zeneszerző folytatott itt kutatásokat, amelyek egy hét után eredményeztek egyértelműen emberi kéz munkájára utaló csontokat, ólom, vas, és szenes kő maradványokat.KépKép

 

Klastrompuszta

Középkori település, pálos rend

Ma is lakott hely Kesztölctől K-DK-re. Egykori pálos kolostor, valaha föltárták, most elhanyagolt állapotban.

Lajosforrás

Földrajzi- kirándulóhely

Pilisszentlászlótól D-re. Szentendréről buszjárat. Kirándulóhely.

Leányfalu

Település, lakóhely

A római korból őrtorony maradt ránk. Neve 1407-ben már okiraton szerepel, de lakott település csak az újkorban lett. Nyaralótelep. Móricz Zsigmond emlékkiállítás, termálstrand.

Pilis hegység

Földrajzi kirándulóhely

Hegység Buda, Esztergom, Visegrád, Szentendre között, nagyjából szív formájú. A szorosan vett Pilis alkotói a dolomit, mészkő, márga, homokkő, 4 hegycsoportból áll. A Visegrádi hegység (7 hegycsoport) andezites, vulkáni működés eredménye.

Pilis-hegy

Földrajzi- hegyKép

 

Hegy, a hegység névadója és legmagasabb pontja. 756 m. Turistajelzés: Z – panoráma út több kilátóhellyel (a csúcsot nem érinti). A téli napfordulókor a tetejéről nézve a Ziribár-hegy csúcsán kel a Nap.

 

 

Pilismarót

település, pálos rend, lakóhely

A Maróti hegyek K-i lábánál, 2 km-re a Dunától, a kőkor óta lakott. Római erődítmény. Az államalapítás után királyi, majd pálos birtok, pálos volt a mai ref. templom. Komp Szobra. Dunai strand, horgászati lehetőség.

Pilisszántó

Település- lakóhely

A falu fölötti kőfülkében kőkori leletek. Római útjelző oszlop. A törökkor előtti térképen Zantow néven szerepel. Elnéptelenedik, a pálosok telepítik újjá szlovákokkal. Pilisszántó, Boldogasszony-kápolna

Épület, vallás, templom, kirándulóhely

Boldogasszony kápolna, háttérben a Pilis KeresztjeKép

 

 

Idézet a Kereszt tövén lévő tábláról:

Ez a12 magas 6 m széles tölgyfakereszt népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpád-házi királyainknak, a Kárpát-medence egymásra utalt népeinek, a Pilisben élt Pálosoknak, azaz Hungáriának állít emléket.

Megtestesíti hőseinket, reményeinket, hitünket, vígasztal, és bíztat!

Hazánk eddigi történelmét a Kereszt üzenete írta meg!

Pilis KeresztjeKépKép

A Pilisi falvak adakozásából állított Kereszt fáját Kápolnásfalu és Csíkmindszent ajándékozta. Törzsének 127 évgyűrűjét a Kárpát-medence másik szent hegyén, a Hargitán gyarapította.

Az értékeitől megfosztott, zajos világhoz szóló Pilis Keresztje lelki méregtelenítő helye a hívó szavára ide érkező embernek.

A Kereszt mellől nézve Ziribár hegyszoros fölött december 21-én, az újjászületés hajnalán friss harcosként ébred, az éltető fény!

2003. december 20. szombat 1400

 

A kápolna a Pilis-csúcs – Ziribár-hegy vonalában épült, innen nézve a téli napfordulón a Ziribár fölött kel a Nap. Makovecz Imre tervezte, 2006. december 21-én napfelkeltekor avatták. Tetőablaka a Keresztes-kőre emlékeztet.

Pilisszentkereszt

Település, lakóhely, pálos rend

Község. 1184-ből van róla írásos feljegyzés. Pálos kolostora az egyik legrégebbi. Lélekszám: kb. 2000 (szlovákok lakják). Tájház.

Pilisszentlászló

Település, lakóhely

A Visegrádi hegység legmagasabban fekvő települése. A honfoglalás után királyi birtok. 1291 után pálos kolostor. A török korban elnéptelenedett, majd szlovákok települtek be.

Pilisszentlászló – kálvária

Árpádkori épület, vallás, kolostor, templom

1291-ben III. András adta a helyet a pálosoknak, ahol ők kolostort alapítottak. Ennek köveiből épült a 18. sz. végén a plébániatemplom. Főoltárképe a vizet fakasztó Szt. Lászlót ábrázolja.

Pilisszentlélek

Település- lakóhely

Az őskortól lakott hely. 1287-ben alapították pálos kolostorát. A törökkor után szlovákokkal telepítették be, üveghutájáról Hut néven volt ismert. Lakóinak nagy része mészégető volt.  Pilisvörösvár

Település, lakóhely

Az őskor óta lakott vidék. Az Aquincumból jövő út maradványai megvannak. Régen Királyszántó, a törökkor után németek teleültek be (Werischwar). A 20. században a bányászat jellemző.

PrédikálószékKép

Földrajzi- hegy

Hegy Dobogókőtől ÉK-re, Dömöstől D-re, a Keserűs hegycsoportban. Turistajelzés: P háromszög (Vadálló kövek, Király-kút). 639 m. Tetején kereszt, közelében Dunakör emlékhely. Pest megye és Komárom-Esztergom megye határa.

Rám-szakadék

 

A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan
húzódik. Hazánk egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában
kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk.

A Rám-szakadékban folyó pataknak köszönhetően az
útvonal esős időben nehezen járható!Kép

 

 

 

SzentendreKép

Település, művészet, templom, lakóhely, kirándulóhely

Az újkőkortól vannak leletek. Az Aquincum – Brigetio (Szőny) Dunamenti útnál fekszik. 1002-ben egyházi birtok, a 17. században a Zichyeké, 1690 után szerb menekülők költöznek be. Templomok, művészeti és néprajzi múzeumok.

Szentendrei skanzen

Művészet

Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Magyarország illetve a Kárpát-medence tájegységeit mutatja be: Felső-Tiszavidék, Alföld, Balaton-felvidék, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld. Tanya, játszókert, park, boltok. Rendezvényeket is tartanak. Nyitva tavasztól őszig.

Vadálló KövekKépKép

Földrajzi, geológiai hely, kilátópont

Dömös és a Prédikálószék között. A hegység kiemelkedése során a különböző keménységű vulkáni eredetű kőzetekből az erózió, főképp a szél formálta alakzatok. Többen természetes erődítménynek (is) tartják.

Visegrád

Település, kilátópont, vár, lakóhely, kirándulóhely

Az őskorból és a római korból is vannak emlékek, az államalapítás után a vármegyerendszer első ispánsági központja. 1323-ban ide költözött a királyi udvar. Palota, fellegvár, Salamon-torony. 2000-ben kapta vissza városi rangját.

 

 

 

PILIS – szakralitás és magyar középkor

 

A Pilis vagy Pilis hegység röghegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között. A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. Fő csúcsa a Pilis (756 m). A Pilis hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Visegrádi-hegységtől, amelyet a köznyelvben – helytelenül – általában szintén a Pilis hegység részének tartanak, pedig geológiailag már az Északi-középhegységhez tartozik.

A Pilis hegység neve a tonzúra jelentésű régi magyar pilis szóból származik, és az egykor kopasz hegytetőre utal. A középkorban ugyanis a híres budai borvidék része volt, és szőlővel volt beültetve a Pilis hegyeinek egy része, amelyeken a mai erdők csak későbbi eredetűek.

Pilis

Árpádvár

Földrajzi középkor, vár, hegy.

Hegy a Dobogókőtől É-ÉK-re, a Rám-szakadék szomszédságában. 484 m. Tetején árpádkori vármaradvány, körülötte nagy kiterjedésű (300×300 m-es) földvár sáncai.

Budakalász

Település, lakóhely.

Budapest határában, HÉV-vel elérhető. Címerében szerepel a “kalászi kocsi”, egy rézkori ivóedényről. Római őrtornyok, avar temető. A honfoglalás után királyi birtok, a török után szerbek majd németek települnek be.

.Dobogókő

Földrajzi hegy, mitológia, emlékhely.

Kilátás a Dobogókőről

A Visegrádi-hegység Dobógókői csoportjához tartozó hegy. 699 m. Ezoterikus felfogás szerint itt dobog a Föld szíve (szív-csakra), mások szerint a plató, mint egy dobogó (“színpad”) adja a nevét. Kirándulóhely, üdülők, szanatóriumok, turistamúzeum.

 

 

 

Dömös
Település, templom, lakóhely.

A kőkor óta lakott környék, a római időkből őrtornyok maradtak és égetőkemence. A középkorban királyi birtokközpont. Megtekinthetők a prépostság romjai, az altemplom, r.k. templom, történeti és művészeti kiállítások.

 

Esztergom

Település, templom, lakóhely, vallás

A kőkortól vannak leletek, római erőd állt itt, 1001-ben Szt. István alapított érsekséget. 3 évszázadon át királyi szálláshely is. A híres bazilikát 1856-ban szentelték fel. Egyházi és világi múzeumok. Határátkelőhely.

Hideglelős kereszt

Földrajzi, kereszt.

A Hosszúhegy ÉNy-i végén, Pilismaróttól Ny-ra. Más neve: Járványkereszt. Közelében római temető és erődítmény, Noszlopi Németh Péter által árpádkorinak tartott maradványok, alatta a Salva Mansio – Herculia – Aquinqum út. 2005-ben felújították.

Holdvilág-árok

 

A Holdvilágárok kedvelt kirándulóhely a Pilis hegységben, Pomáztól északnyugatra, körülbelül hat kilométernyi távolságban. Ezen túlmenően azonban ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak.

 

Természeti környezet

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található az 556 méteres Nagy Csikóvár. Ennek déli lejtőjén kis tavacskák, úgynevezett „Tólakok” vannak jégkorszakból visszamaradt növényritkaságokkal, itt húzódik a Holdvilágárok. Kiskovácsi vagy Lajosforrás felől gyalogosan megközelíthető. Látogatása nedves időben a csúszásveszély miatt nem javasolható, mivel nehéz és sokszor nem veszélytelen mászás után közelíthető csak meg. Közvetlenül az úgynevezett Meteor-létrán lehet leereszkedni az árokba, bár némi kerülővel egy meredek lépcsőn is elérhető. Az 1980-as években az árokból kivezető megáradt patak elsodort egy főleg iskolásokból álló csoportot valamint az átvezető fahidakat, ezeket azóta sem pótolták.

 

A Holdvilágárok rejtélye

Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye merre található. „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból a Pozsony alatt szerzett sebesülése következtében. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak.” E forrás nyomán indult el a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilágárok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját.

Régészeti feltárások

A régészeti kutatások sorát Sashegyi Sándor kezdte, 1939-ben nagy erőfeszítésekkel feltárt egy hatalmas faragott sziklafalat. A leletek között egy kehelytartaró sírszobor töredéke, szarvas- és lócsontok, egy 65 év körüli asszony csontváza és egy kristály méregpohár voltak a legfontosabbak, ám ezek a második világháború alatt eltűntek a Nemzeti Múzeumból. Sashegyi az 1940-es években új ásatásokat kezdett a területen, a Magyar Tudományos Akadémia irányításával, az előző kutatások megerősítése és kiegészítése céljából, ám ez a munka a háború miatt hamarosan félbeszakadt. 1960-ban újabb ásatások indultak, melyek során több újabb középkori leletet és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilágárok helyén valaha középkori település állott. A sziklafalon, ahol Sashegyi Árpád fejedelem sírját kereste, találtak egy sziklába vájt, lépcsős lejáratú folyosót is. Ennek a végében egy terem van, amely valóban sírhelyhez hasonlítható. Nem zárható ki, hogy ez lett volna Árpád fejedelem sírkamrája, ám egy néphagyomány szerint ezt az üreget egy Weiszlich nevű betyár készítette a maga és társai számára búvóhelyül. A teljes bizonyossághoz szükséges újabb kutatásokat az 1960-as években nem tudták folytatni. 1980-ban Mihnai Attila folytatta a kutatást, de az ő kisléptékű régészeti ásatásainak sem sikerült kétségtelen bizonyítékot szolgáltatnia a Holdvilágárok mondáiról. Legutóbb Szörényi Levente zeneszerző folytatott itt kutatásokat, amelyek egy hét után eredményeztek egyértelműen emberi kéz munkájára utaló csontokat, ólom, vas, és szenes kő maradványokat.

 

Klastrompuszta

Középkori település, pálos rend

Ma is lakott hely Kesztölctől K-DK-re. Egykori pálos kolostor, valaha föltárták, most elhanyagolt állapotban.

Lajosforrás

Földrajzi- kirándulóhely

Pilisszentlászlótól D-re. Szentendréről buszjárat. Kirándulóhely.

Leányfalu

Település, lakóhely

A római korból őrtorony maradt ránk. Neve 1407-ben már okiraton szerepel, de lakott település csak az újkorban lett. Nyaralótelep. Móricz Zsigmond emlékkiállítás, termálstrand.

Pilis hegység

Földrajzi kirándulóhely

Hegység Buda, Esztergom, Visegrád, Szentendre között, nagyjából szív formájú. A szorosan vett Pilis alkotói a dolomit, mészkő, márga, homokkő, 4 hegycsoportból áll. A Visegrádi hegység (7 hegycsoport) andezites, vulkáni működés eredménye.

Pilis-hegy

Földrajzi- hegy

 

Hegy, a hegység névadója és legmagasabb pontja. 756 m. Turistajelzés: Z – panoráma út több kilátóhellyel (a csúcsot nem érinti). A téli napfordulókor a tetejéről nézve a Ziribár-hegy csúcsán kel a Nap.

 

 

Pilismarót

település, pálos rend, lakóhely

A Maróti hegyek K-i lábánál, 2 km-re a Dunától, a kőkor óta lakott. Római erődítmény. Az államalapítás után királyi, majd pálos birtok, pálos volt a mai ref. templom. Komp Szobra. Dunai strand, horgászati lehetőség.

Pilisszántó

Település- lakóhely

A falu fölötti kőfülkében kőkori leletek. Római útjelző oszlop. A törökkor előtti térképen Zantow néven szerepel. Elnéptelenedik, a pálosok telepítik újjá szlovákokkal. Pilisszántó, Boldogasszony-kápolna

Épület, vallás, templom, kirándulóhely

Boldogasszony kápolna, háttérben a Pilis Keresztje

 

 

Idézet a Kereszt tövén lévő tábláról:

Ez a12 magas 6 m széles tölgyfakereszt népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpád-házi királyainknak, a Kárpát-medence egymásra utalt népeinek, a Pilisben élt Pálosoknak, azaz Hungáriának állít emléket.

Megtestesíti hőseinket, reményeinket, hitünket, vígasztal, és bíztat!

Hazánk eddigi történelmét a Kereszt üzenete írta meg!

Pilis Keresztje

A Pilisi falvak adakozásából állított Kereszt fáját Kápolnásfalu és Csíkmindszent ajándékozta. Törzsének 127 évgyűrűjét a Kárpát-medence másik szent hegyén, a Hargitán gyarapította.

Az értékeitől megfosztott, zajos világhoz szóló Pilis Keresztje lelki méregtelenítő helye a hívó szavára ide érkező embernek.

A Kereszt mellől nézve Ziribár hegyszoros fölött december 21-én, az újjászületés hajnalán friss harcosként ébred, az éltető fény!

2003. december 20. szombat 1400

 

A kápolna a Pilis-csúcs – Ziribár-hegy vonalában épült, innen nézve a téli napfordulón a Ziribár fölött kel a Nap. Makovecz Imre tervezte, 2006. december 21-én napfelkeltekor avatták. Tetőablaka a Keresztes-kőre emlékeztet.

Pilisszentkereszt

Település, lakóhely, pálos rend

Község. 1184-ből van róla írásos feljegyzés. Pálos kolostora az egyik legrégebbi. Lélekszám: kb. 2000 (szlovákok lakják). Tájház.

Pilisszentlászló

Település, lakóhely

A Visegrádi hegység legmagasabban fekvő települése. A honfoglalás után királyi birtok. 1291 után pálos kolostor. A török korban elnéptelenedett, majd szlovákok települtek be.

Pilisszentlászló – kálvária

Árpádkori épület, vallás, kolostor, templom

1291-ben III. András adta a helyet a pálosoknak, ahol ők kolostort alapítottak. Ennek köveiből épült a 18. sz. végén a plébániatemplom. Főoltárképe a vizet fakasztó Szt. Lászlót ábrázolja.

Pilisszentlélek

Település- lakóhely

Az őskortól lakott hely. 1287-ben alapították pálos kolostorát. A törökkor után szlovákokkal telepítették be, üveghutájáról Hut néven volt ismert. Lakóinak nagy része mészégető volt.  Pilisvörösvár

Település, lakóhely

Az őskor óta lakott vidék. Az Aquincumból jövő út maradványai megvannak. Régen Királyszántó, a törökkor után németek teleültek be (Werischwar). A 20. században a bányászat jellemző.

Prédikálószék

Földrajzi- hegy

Hegy Dobogókőtől ÉK-re, Dömöstől D-re, a Keserűs hegycsoportban. Turistajelzés: P háromszög (Vadálló kövek, Király-kút). 639 m. Tetején kereszt, közelében Dunakör emlékhely. Pest megye és Komárom-Esztergom megye határa.

Rám-szakadék

 

A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan
húzódik. Hazánk egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában
kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk.

A Rám-szakadékban folyó pataknak köszönhetően az
útvonal esős időben nehezen járható

Szentendre

Település, művészet, templom, lakóhely, kirándulóhely

Az újkőkortól vannak leletek. Az Aquincum – Brigetio (Szőny) Dunamenti útnál fekszik. 1002-ben egyházi birtok, a 17. században a Zichyeké, 1690 után szerb menekülők költöznek be. Templomok, művészeti és néprajzi múzeumok.

Szentendrei skanzen

Művészet

Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Magyarország illetve a Kárpát-medence tájegységeit mutatja be: Felső-Tiszavidék, Alföld, Balaton-felvidék, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld. Tanya, játszókert, park, boltok. Rendezvényeket is tartanak. Nyitva tavasztól őszig.

Vadálló Kövek

Földrajzi, geológiai hely, kilátópont

Dömös és a Prédikálószék között. A hegység kiemelkedése során a különböző keménységű vulkáni eredetű kőzetekből az erózió, főképp a szél formálta alakzatok. Többen természetes erődítménynek (is) tartják.

Visegrád

Település, kilátópont, vár, lakóhely, kirándulóhely

Az őskorból és a római korból is vannak emlékek, az államalapítás után a vármegyerendszer első ispánsági központja. 1323-ban ide költözött a királyi udvar. Palota, fellegvár, Salamon-torony. 2000-ben kapta vissza városi rangját.

 

 

Forrás:magyarfold.eu

Hirdetés

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>